A kiállítás az ókortól indul: egy rekonstrukció segítségével bemutatják a római Cloaca Maxima nevű nyilvános latrinákat, melyek egymás mellett elhelyezett kőülésekből álltak.
Kiderül a tárlaton az is, hogy a mobil vécék elődje a 18. században Franciaországban, a Napkirály udvarában jelent meg. Egy jezsuita szónok prédikációi annyira lehengerlőek voltak, hogy a közönség nem akart kimenni a toalettre sem, nehogy lemaradjanak valamiről. A legenda szerint ezért a hölgyek szószostálakat vittek magukkal, és az előadás alatt ezeket használták.
A kiállítás komoly szegedi anyag segítségével ismerteti a város csatornázásának, vízellátásának történetét. Szegeden a kezdetektől fogva a Tisza volt a fő vízvételi forrás: az élelmesebb lakosok belegázoltak taligáikkal a vízbe, telimerték edényeiket, és szamárkordéra szerelt hordókból árulták a vizet a városban. Természetesen ez komoly higiéniai problémákat vont maga után, így egy idő után különböző módszerekkel próbálták átszűrni a folyóból nyert vizet.
A tárlaton a higiénia kapcsán megjelenik a kolera témaköre, különböző árnyékszékeket, ágytálakat, fürdőszoba-rekonstrukciókat is bemutatnak számos érdekes történet mellett. A tárlatot július 27-én, szerdán 17 órakor nyitják meg a Fekete házban.
A kiállítás a Kiscelli Múzeum azonos című tárlatának szegedi adaptációja.
Nyitókép forrása: Móra Ferenc Múzeum
