Baász Imre, Barcsay Jenő, Bodosi Dániel, Cseh Gusztáv, Gy. Szabó Béla, Hervai Katalin, Jakobovits Miklós, Márton Árpád, Miklóssy Gábor, Mohy Sándor, Nagy Albert, Plugor Sándor, Szervátiusz Jenő és Vinczeffy László művei szerepelnek többek között a kiállításon. A magángyűjtemény tekintélyes része, mintegy 200 alkotás részben adományként, részben vásárlás útján került a Sapientia Alapítványhoz, és így az Erdélyi Művészeti Központ gondozásába.
Bár Kántor Lajos Kolozsváron tevékenykedett, képzőművészeti kapcsolati hálója meghaladta a város határait. A magángyűjtemény ennek egy részét mutatja be-
A múzeumi tevékenységgel párhuzamosan egyébként elkezdődött Kántor Lajos hagyatékának irodalomtörténeti feldolgozása is, az eredményeket a Kántoresque honlap mutatja be.
Kántor Lajos 1959-től volt a Korunk folyóirat irodalmi szerkesztője, 1963-tól vezette a művészeti rovatot is. Ő lett a vezetője az 1973-ban nyílt Korunk Galériának. Kurátori és kritikusi szemlélete Vécsi Nagy Zoltán szerint bátornak nevezhető a diktatúra kontextusában. „Ahogy egy kis rés támadt a ‹falon›, azaz amikor a diktatúra engedett, rögtön résen volt, kihasználva a pillanatnyi lehetőséget. A művek, amelyek a hivatalosabb, nagy nyilvánosság előtt nyíló tárlatokon nem lehettek jelen, azok ott voltak a Korunk Galéria falain. Például aktok nem nagyon szerepelhettek a kiállításokon, de a galéria kiállításain voltak. És persze írt is róluk. Nagy katalizátora volt annak a kornak, megkockáztatom, hogy egyfajta kánont is meghatározva, mindig nyitottan az újra, mindig feszítgetve azt a keretet, amit a hivatalos művészetpolitika jelölt ki” – fogalmazott Vécsi Nagy Zoltán.
Felvállalta az akadémiai közegen kívülről érkező Györkös-Mányi Albertet, a sokáig tiltottnak számító Nagy Albertet, vagy a „problémás”-nak mondott Incze Ferencet, akik ma magától értetődő tagjai az erdélyi képzőművészeti kánonnak, és felfigyelt például Szabó Zoltán Judókára, akiről sokkal később derült ki, hogy mennyire jelentős erdélyi művész, magyarázta az EMŰK vezetője
Kántor Lajos magángyűjteményében több róla készült portré is van, amelyek meglepő módon különböző karaktereket mutatnak be.
A Sapientia Alapítvány és az EMŰK 2020-ban kiadott gyűjteményi katalógusa Sepsiszentgyörgyre került teljes Kántor-gyűjteményt bemutatja, emellett elkészült az In memoriam Kántor Lajos kiállítás katalógusa is, amely az EMŰK sepsiszentgyörgyi székhelyén kapható.
A kiállítás április 16-ig látoható az Erdélyi Művészeti Központban.
Forrás: maszol.ro. A nyitóképen Mohy Sándor képe Kántor Lajosról (részlet).
