A Múzeum+ december 14-ei programja kiváló alkalmat adott a karácsonyi hangulat megalapozására. A Magyar Nemzeti Múzeum (MNG) idén is kitett magáért, ugyanis az előadásokat minden érdeklődő egy pohár forralt bor társaságában hallgathatta végig, és végre először főtt ételt is felszolgáltak a későn érkező éhes vendégeknek. Az eseményt az Élő Gyűjtemény ? Múzeumi szobrok/Kortárs reflexiók no. 4 című projekt nyitotta meg, melyen megtekinthettük Dinnert Ferenc Pál Flóra című, 1860-ban készült alkotását és elsőként láthattuk az eddig még ki nem állított, erre reflektáló szobrot, melyet Fülöp Gábor készített. A kiállításmegnyitóval egy időben tartott tárlatvezetést Koós Nikolett a gyermekábrázolás alakulásáról a 19?20. századi képzőművészetben. Majd Somlai Tibor belsőépítész mesélt a Keretek között ? A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958?1968) című kiállításról, ezzel egy időben pedig Karácsonyi versbonbonok címmel különleges karácsonyi tárlatvezetést tartottak, mely során kortárs költők, írók alkotásait hallgathattuk meg. Utolsó előttiként Halász Rita író olvasta fel saját karácsonyi történetét, majd Schlett Anna szavalt és végül bonbont is kapott a hallgatóság. Aki pedig lemaradt az idei utolsó Múzeum+-programról ? és így a versbonbonokról is ?, ne csüggedjen, ugyanis az MNG Facebook-oldalán december 26-ig mindennap meghallgathat egy versbonbont, melyeket a helyszínen adtak elő.
A Karácsonyi versbonbonok után Bellák Gábor művészettörténész ? aki nem mellesleg kísértetiesen hasonlított Anthony Hopkins Oscar-díjas színészre ? tartott előadást a Bohémek karácsonya idegenben című képről. A művészettörténész, aki egyben zseniális előadó is, nemcsak Réti István 1893-ban született festményéről beszélt, de számos érdekességet is megosztott a hallgatósággal Párizsról, a korabeli festőkről és természetesen a bohémekről is. Így többek között megtudhattuk, hogy Réti István számos vázlatot készített az eredeti kép megalkotása előtt, ezek azonban még jóval világosabb kompozíciók voltak. A végső változat Hollósy Simon festő javaslatára született meg, aki felhívta a nagybányai alkotó figyelmét a kép hiányosságaira, és elmondta: egy zártabb és sötétebb kompozícióval sokkal jobban át lehet adni a ?magányosok karácsonyát?. A festményt Réti István a tanács hatására át is alakította és végül 1893-ra el is készült vele.
Blaskovics György ? az egyik modell ? visszaemlékezéseiből pedig pontosan ismerjük a munka folyamatát. Ebben az időben a festők jelentős része a valóság megszállottja volt, így szerették volna a lehető legtökéletesebben reprodukálni azt, ehhez pedig valós körülmények között kellett festeniük, így, ha az ember egy parkot szeretett volna visszaadni, értelemszerűen egy parkban kellett megfestenie az adott tájat. Réti István képénél azonban jóval bonyolultabb volt a megalkotás folyamata, ugyanis egy sötét szobában ábrázolta a modelleket, ahol csupán egyetlen gyertya nyújtott némi fényforrást. Ahhoz, hogy a lehető legtökéletesebben tudja visszaadni a valós képet, a festő berendezett egy szobát, ahová beültette a modelleket, letakarta őket egy vászonnal, majd vágott egy lyukat a lepedőre és azon keresztül nézte és alkotta meg a kompozíciót. Így hitelesen vissza tudta adni a látottakat, de ő maga mégis a világosban tudott festeni ? mondta el Bellák Gábor a kép születésének történetét. Majd a kép ismertetése után rátért a bohém szó elemzésére is. A hallgatóság legnagyobb meglepetésére elárulta, hogy a bohém szó franciául eredetileg cigányt jelentett. Sokáig ennek megfelelően is használták, azonban Henry Murger író La Vie de Boh?me című regényének hatására átalakult a szó jelentése. Az író ugyanis már a művészekre használta a bohém kifejezést, ezt követően pedig szép lassan átalakult a szó jelentése és már a mai értelemben kezdték használni nemcsak a művészek, de a hétköznapi emberek is.
Bellák Gábor előadása után Jankovics Marcell filmrendező mesélt a gótikus szárnyas oltárokról, majd Csemer Boglárka, alias Boggie dalszerző-előadóművész adott koncertet, aki az alkalomhoz illően közismert karácsonyi dalokat dolgozott át és énekelt el jazzes-akusztikus hangszerelésben.
A következő Múzeum+-programot január 11-én rendezik meg Múzeum+Kultusz címmel.
Fischer Viktória
Fotó: Fischer Brigitta
