Tamási Áron: Karácsonyi pásztorocskák
Az író szavai az erdélyi faluba szállnak velünk karácsony estéjén. A legénykék összeállnak, ki-ki szerepet kap, és elindulnak betlehemezni. Mennek a nagy hóban, éneklik az ilyenkor szokásos dalokat vígan, harsogva, bekopognak a portákra, ahol jó szívvel fogadják őket. S amelyik házban takaros kislányt találnak, aki pironkodva, de háziasszonyos tüsténkedéssel üdvözli őket, maradnak is, mert sercegő zsírban pirosló kolbásszal, jó tál töltött káposztával, és hogy jól csússzon az étel, egy kupica pálinkával hálálják meg a kántálást. Aztán megindul a tréfálkozó beszéd Tamási Áron szépséges nyelvén…
Tersánszky Józsi Jenő: A szenteste hőse
Tersánszky mesélőkedve utolérhetetlen. Olyan laza szövésű mondatokban adja elő történeteit, hogy már maga a stílus felvidít. Részt vett az első világháborúban, nagyszerű írásokat küldött haza a frontról, de később is fel-felidézte akkori élményeit. Ez a kis jelenet is onnan való. Egy segédszolgálatos baka váratlan sorsfordulatáról szól, aki a harcoló gyalogos századba kerülve mókamesterré lép elő. Szentesti kaland játékos derűvel.
Gyurkovics Tibor: Az utolsó karácsony
A karácsony a szeretet ünnepe. Ajándékozás, közös vacsora a kivilágított fenyőfa alatt, meghittség és öröm. De hányfelé tudja megosztani az este örömét vagy szeretetét az a férfi, akinek több családja van? És még mások is várják… Aztán a gyerekek. Mit gondolnak a gyerekek az apáról, aki jön, csomagokat hoz, és szalad más csomagokkal máshová?... Gyurkovics Tibor karácsonyi apukája hány magyar apuka portréja is? Hogy néz ki mindez egy gyerek optikáján át?
Bertha Bulcsu: Hóvihar és szomorúság
Ez a történet akár karácsonykor is játszódhatna, hiszen vannak olyan munkahelyek, ahol az ünnepek alatt is helyt kell állni. A kitűnő író remek plaszticitással ábrázolt történetének helyszíne a híres dunai Vasmű, ahová szerelvények érkeznek, amelyek hozzák a vasércet, és indulnak a kész termékekkel. Itt nem állhat meg a munka sem hóviharban, sem jeges szélben, sem ünnepnapon. Még szenteste éjszakáján sem. Noha itt történetesen hétköznap van, és egy valaha jobb sorsot álmodó forgalmista, öreg munkás küzdelmét látjuk a zimankós időben. Bertha ábrázolóképessége révén szinte érezzük a vágányok és szerelvények között süvítő szelet, mintha tapintaná kezünk a vas jéghidegét, mintha mi botladoznánk fáradtan a vagonok körül. Mai irodalmunkban kevés szó esik a munkásról, a fizikai munkát végzők életéről. Bertha maga is megismerte ezt az életet, ezért is tudta valósághűen, mindenfajta sematizmustól mentesen ábrázolni.
Szabó Magda: Az a szép fényes éjszaka
Különös hangulatú karácsonyi történet a betlehemi születés pillanatáról, amikor a Világrajött megérzi a létet, az életet, az istálló melege veszi körül; tudja, hogy apja, az ács ügyes jászolt készít, a fekhelyét, érzi az anyát, aki sír, még a szülés fájdalmától talán; Ő meg arra gondol, hogy még mennyit fog sírni Miatta, mennyi fájdalom vár még rá. Ahogyan Ő is, a Gyermek látja a jászol keresztfáiban azt, amiért világra született, és látja a Templomot, a Palotát, Heródest, meg a katonát, aki nem tehet majd róla, hogy mit tesz… Szabó Magda eredetiségét dicséri ez a születés pillanatában megérzett predesztináció: a beteljesülés bizonyossága már ott van a betlehemi jászolban.
A nyitókép a Libertine könyvesboltban készült. Fotó: Kultúra.hu / Hartyányi Norbert
