A felújítás ugyan nem fejeződött még be, de vasárnaponként és az egyházi ünnepeken már miséznek a Kolozsvár jelképének számító templomban. Hétköznapokon tovább folytatódik a beltéri felújítási munka.
László Attila plébános-főesperes korábban a Krónika napilapnak elmondta: a felújítási munkálatok jóval összetettebbeknek és költségesebbeknek bizonyultak, mint azt tervezték. A felújításra elnyert közel ötmillió eurós EU-támogatást a magyar és a román kormány, valamint a kolozsvári önkormányzat támogatásával egészítették ki, és adománygyűjtési kampányt is hirdettek. Emellett az átadási határidő kitolását is kérték a finanszírozóktól, mert több időre van szükség a munkálatok elvégzésére. A főesperes korainak tartotta az átadás időpontját megjelölni.
A Szent Mihály-templom falairól lekerült az állványzat, jelenleg már csak a torony van felállványozva.
A gótikus plébániatemplom hosszú ideig tartó építése a 14. század második felében kezdődött, és a 15. század első felében fejeződött be. A templom jelenlegi, neogótikus tornya 1837 és 1859 között épült. Az utolsó nagyobb beavatkozás során 1951-ben elbontották a szentély sérült barokk boltozatát, és az eredeti gótikus boltozatot vasbetonból rekonstruálták. Szintén ekkor fedték fel a templom megmaradt falképeit.
A Szent Mihály-templom számos történelmi esemény színhelye is volt, falai között közel ötven országgyűlést tartottak, az erdélyi fejedelmek közül itt iktatták be Báthory Zsigmondot, Rákóczi Zsigmondot, Báthory Gábort és Bethlen Gábort. Márton Áron erdélyi katolikus püspök itt mondta el 1944. május 18-án a nevezetes beszédét, amelyben elítélte a zsidóüldözést.
