A két uralkodó a visegrádi szerződés alapján rendezi a két ország közötti kereskedelmi összeköttetést, s szabályozzák a magyarországi kereskedelmi útvonalakat. I. Károly megállapítja a vámokat és oltalmáról biztosítja az országba jövő cseh- és morvaországi kereskedőket. Az oklevélben a magyar király a Cseh- és Morvaország felől hazánkba érkező külföldi kereskedők részére, nemcsak védelmet és biztonságot ígért nekik, hanem pontosan meghatározta magyarországi útvonalukat, kijelölve az útjukba eső vámhelyeket és az ott teljesítendő vámtételeket is. Eszerint a Brünn felől jövő országút (via seu strata publica) Alba Ecclesiánál, magyarul Újvárnál, későbbi nevén Holicsnál, Nyitra megyében, ért magyar földre, ahol a kereskedőknek a határ átlépésekor áruik után nyolcvanadot (octuagesima) kellett leróniuk, majd az országút magyarországi - Holicsról Nagyszombatra, innen Budára (a civitate Tyrnaviensi usque Budam) vezető - szakaszán összesen tizenegy helyen rögzített összegű vámot (tributum) kellett fizetniük.
