A Szicíliától nyugatra fekvő szigetek környékén két évig folytatott víz alatti kutatást követően tavaly végül egy bronz sisakot és i.e. 241 körülire becsült amforákat találtak. A tengeri régészek és történészek csapata azért volt roppant elégedett a leletekkel, mert a római flotta ekkor, azaz i.e. 241. március 10-én, Gaius Lutatius Catulus vezetésével vetett véget a karthágói hajók tengeri uralmának, és ezzel lezárta a ma első pun háború néven ismert 23 éve folyó küzdelmet. A helyszín pontos meghatározása nem volt könnyű, mert a krónikák szerint a több száz hajó közreműködésével vívott csata órákig tartott, és a küzdelem folyamán a flották sokat sodródtak dél felé. A karthágóiak 250-300 frissen épített hajóval vettek részt a küzdelemben, melyeket nagyjából 400 teherszállító hajójuk is támogatott.
Nagyjából ezzel egy időben az olasz rendőrség műkincsekkel foglalkozó részlege egy i.e. 241-ből származó bronz hajóorrot talált egy műgyűjtő otthonában, akit letartóztatva hamar kiderült, hogy a műkincset korábban illegálisan halászták ki a régészeti kutatás helyszínén - így a régészek bizakodva folytatták a roncsok keresését. A kutatás során ráadásul maguk mögött tudhatták a víz alatti örökség védelmét sürgető UNESCO-t is.
"A kutatásunknak felbecsülhetetlen történeti értéke van, de talán még ennél is nagyobb a hatása a régészetre" - mondta el az esetről a Reutersnek a csoport szicíliai vezetője, Sebastiano Tusa. "Az előkerülő leletekből megérthetjük, hogy abban a korban miként vívták a háborúkat, és hogyan építették a hadihajókat". Emellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a leleteket az olasz régészek hasonló Szent Grálként keresik, mint ahogy a görög régészek eredtek a Szalamisznál elsüllyedt flotta, és az Athos-hegyfoknál elpusztult perzsa hajók nyomába.
Karthágói hajóroncsok
Az olasz régészek szerencséje azonban balszerencse is egyben: a feltárandó terület ugyanis 70 méter mélyen található a tenger fenekén. "Mivel oda nem tudtunk leúszni, így nagyjából négy hónappal ezelőtt leküldtünk egy szondát a víz alá" - mondta Tusa a Reuters interjújában. A szicíliai tengeri régészek és az austini Institute of Nautical Archaeology munkatársai közös munkájuk során a hangradarral végzett vizsgálatokon kívül lézeres és műholdas tengerfenék letapogatást is végzett, és távirányítású kamerákat küldtek a víz alá.
"Most már biztosak vagyunk benne, hogy megtaláltuk a csata helyszínét, és nagyjából 60 hajó roncsait is, ám azt még nem tudjuk pontosan mennyi minden vár még ránk" - mondták a kutatók. "Igazából azt reméljük, hogy hadihajók maradványaira bukkanunk - páncélozott törő-orrukkal, és egyéb más fegyvereikkel; illetve sisakokat, lándzsákat, és nehezebb harci eszközöket keresünk, melyek a csatában azonnal elsüllyedtek."
A csoport a további helyszíni kutatásokat szeptemberben kezdi meg, és reményeik szerint októberben már felmutathatnak valami komolyabb kézzel fogható leletet is. Tusa elmondása szerint a leletek a csata tiszteletére Favignana szigetén építendő múzeumba kerülnek majd.
