Kásler: az Árpád-házi dinasztia 4500 éve, a mai Afganisztán északi részén alakult ki

A European Journal of Human Genetics nemzetközi tudományos lapban jelent meg Az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla Y-kromoszómás szekvenciájának elemzése alapján címmel tudományos publikáció kapcsán tartott sajtótájékoztatón Kásler Miklós ismertette: Baktria területéről lassú mozgás indult el nyugati és északi irányba, majd kétezer évvel ezelőtt már az Árpádok családja és rokonaik az Uráltól délre és nyugatra helyezkedtek el. A miniszter nagyon valószínűnek nevezte, hogy a dinasztia és a kísérőnépek innen folytatták tovább az útjukat.

„Ezek a kutatási eredmények számos további kérdést vetnek fel” – fogalmazott Kásler Miklós, aki megjegyezte: ezekkel az eredményekkel lehet vitatkozni, de csak érvekkel és tényekkel, azonban nem lehet azokat megkerülni.

A kutatásban többek között a publikációt jegyző Nagy
Péter orvos humángenetikus, a Praxis Genomics LLC igazgatója, Szentirmay Zoltán
patológus, az Országos Onkológiai Intézet Daganatpatológiai Centrumának korábbi
vezetője, Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai
Kutatóközpontjának vezetője és Melegh Béla, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi
Genetikai Intézetének professzora is részt vett. A miniszter köszönetét fejezte
ki Erdő Péter bíborosnak, aki engedélyezte a mintavételt és a vizsgálatok
elvégzését.

Kásler Miklós a vizsgálatok módszertanáról a többi
között elmondta: sikerült meghatározni az Árpádokra jellemző DNS-szakaszt a
III. Bélaként meghatározott férficsontvázból vett mintában. Mások mellett
sikerült beazonosítani II. (Vak) Béla csontvázát is a Mátyás-templom altemplomi
szarkofágjában eltemetett maradványok között.

A miniszter úgy folytatta, hogy az ezt követően zajlott vizsgálatok az Árpádok DNS-ét alcsoportokra bontották, aminek eredményeképpen „térben és időben" is el tudták helyezni őket a történelemben. A dinasztia az ókori Baktria, a mai Afganisztán északi területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt.

A tárcavezető a dinasztia vizsgálata mellett legalább
ennyire fontos kutatási iránynak nevezte a populációgenetika vizsgálatokat. A
témában Neparáczki Endre olyan megállapításokat tett, amelyek „döntő
mértékben" befolyásolják a magyarság eredetének kérdését – hangsúlyozta
Kásler Miklós arra is kitérve, hogy a tizenegy tudományos igazgatósággal működő
Magyarságkutató Intézet „összegyűjtötte mindazt, ami a magyar eredettel
kapcsolatos".

Tevékenységüket méltatva azzal zárta szavait, hogy az intézet „rendkívül magas tudományos színvonalon, mindenféle prekoncepció nélkül, csak a tudományos eredményekre alapozva korrekt véleményeket, elképzeléseket fogalmaz meg.