Kassákizmus: kiállítások Kassákról
Jubileumi kiállítássorozatot rendez a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Kassák Lajos születésének 130. és halálának 50. évfordulója kapcsán. Az irodalmi múzeum tagintézményeivel – a Bajor Gizi Színészmúzeummal és a Kassák Múzeummal – együttműködve készíti a tárlatot, melyen nemcsak Kassák irodalmi tevékenysége, hanem képzőművészethez és a színházhoz fűződő viszonya is előtérbe kerül.
A múzeum zártkörű sajtóbemutatót tartott október 11-én, melyet Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója nyitott meg. Beszédében elmondta: amikor jelentkezett a főigazgatói pályázatra, hosszan fejtegette Kassák Lajos irodalmi és képzőművészti sokszínűségét – utóbbira berlini magyar nagykövetként figyelt fel. „Számomra egészen lenyűgöző volt, hogy a helyi művészeti életből, a helyi galériák világából milyen elemi erővel tört ki Kassák Lajos neve” – emelte ki a főigazgató.
Majd hangsúlyozta: a képzőművészeti tevékenysége itthon kevéssé ismert, többek között ezen szeretne változtatni a kiállítássorozat. Ezt követően felhívta a figyelmet arra is: ez a kettős évforduló nemcsak arra kiváló alkalom, hogy Kassák Lajos személyisége és művészete árnyaltabb képet kapjon, hanem arra is, hogy az intézmények együttműködjenek. „Hiánypótló alkalom a mostani, hiszen három különböző, de mégis egy ernyő alatt működő intézmény mondja el ugyanarról az életműről a saját véleményét” – mutatott rá a főigazgató a tárlat különlegességre.
Sasvári Edit, a Kassák Múzeum igazgatója elmondta: Kassák művészete minden korban újraértelmezhető, hiszen ugyanolyan izgalmas volt a művészete a 20. században, mint ma. Felhívta a figyelmet arra is: Kassák a Kádár-korszakban kanonizált író volt, tevékenységét Kossuth-díjjal jutalmazták, mint képzőművészt azonban ellehetetlenítették. Az igazgató szerint ez lehet az oka annak, hogy Magyarországon kevéssé ismertek a festményei. A Kassák Múzeum tárlata Új Kassák – A Ló meghal és a madarak kiröpülnek címmel arra keresi a választ, miért pont ez a vers lett az író fő műve, amely ma már kötelező iskolai tananyag, korábban azonban nem volt kiemelt szerepe.
Ezt követően Szeredi Merse Pál művészettörténész, a kiállítások kurátora ezt követően bemutatta a PIM-ben október 13-án nyíló, Új Művészet – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban című tárlatot. A tárlat a ’20-as évek elejére összpontosít, arra az időszakra, amikor Kassák Berlinben élt emigrációban – a Tanácsköztársaság bukása után művészi tevékenységét ellehetetlenítették, ahogyan a legtöbb avantgárd alkotóét, így neki is el kellett mennie az országból. Berlinben alapította meg a MA című folyóiratot, melyet egy korábbi kiállításon már bemutattak a Petőfi Irodalmi Múzeumban, most azonban a folyóirat berlini éveire koncentráltak és arra, milyen művészi hálót épített ki Kassák. A kiállítás egyik központi kérdése: hogyan lehet Kassák irodalmi és képzőművészeti tevékenységét párhuzamosan szemlélni?
A Bajor Gizi Színészmúzeum Új dráma, új színpad – A magyar avantgárd színházi kísérletei című kiállítása pedig a Kassák-kör kevéssé ismert színpadi munkásságát mutatja be, és arra keresi a választ, hogyan jelent meg a színházi tematika a MA folyóirat lapjain, milyen hatást gyakorolt Kassákra felesége, Simon Jolán színművésznő, mennyiben befolyásolta a nő a színházhoz fűződő viszonyát.
Mindhárom kiállítás, melyekre kombinált jegy váltható, igyekszik bevonni a fiatal generációt is, hiszen Kassáknak még ma is sajátos szubkultúrája van, melyet integrálni szeretnének a múzeumok is. A Petőfi Irodalmi Múzeumban október 13-án nyílik meg a Kassákizmus-sorozat első kiállítása, majd október 20-ától a Bajor Gizi Színészmúzeum, október 27-étől pedig a Kassák Múzeum tárlatát is megtekinthetik az érdeklődők. Mindhárom kiállítás 2018. február 25-ig látogatható.