A nemzeti összetartozás napján adták át a felújított geszti Tisza-kastélyt. A régi pompájában ragyogó, többfunkciós emlékhelyen most Lázár János építési és közlekedési miniszter tartott idegenvezetést.
Turizmus Erdélyből
A kastély 2017-től a Magyar Református Egyház tulajdona, üzemeltetését a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) végzi, miként a Nemzeti Kastélyprogram összes létesítményéét. A beruházás 20 milliárd forintba került. Az összeg felét épületfelújításra és környezetrendezésre, a másik felét a kastélyhoz vezető úthálózat meg a református templom felújítására, illetve az épületben működött óvoda és iskola helyetti új oktatási intézmények építésére fordították. Az üzleti terv bevételi oldala évi harmincezer látogatóval számol. A kert, a sportpályák és Tisza István dolgozószobája ingyenesen látogathatók. 28 kétágyas szoba várja a turistákat, a lelkigyakorlatos híveket az újonnan épített szárnyban.
A határ annyira közel húzódik, hogy Nagyszalonta szabad szemmel látható a kastélykert végéből. Budapest messzesége miatt építenének a partiumi turizmusra.
„A legenda szerint Esterházy Móric leköszönt miniszterelnök megmutatta 1919-ben Tisza Istvánnak azt a térképet, amelyet Csehországból kapott, s ami láttatta, mi lesz a Monarchiából, ha elveszíti a háborút” – magyarázta Lázár János a kastélybejáráson. A térkép tanúsága szerint Tisza birtokát éppen kettévágta az új határ.
A trianoni békediktátumot követően valósággá vált a tervezet.
Leghosszabb ideig a miniszterelnöki székben
Tisza István emlékét kultusz övezi, édesapjáét, Tisza Kálmánét ellenben nem, ezen igyekszik változtatni a megújult geszti történelmi emlékhely. Az idősebb politikus 15 éves miniszterelnöksége alatt 14 ezer kilométer vasúti pálya épült, azaz évente csaknem ezer.
Akkoriban abban mérték egy ország fejlettségét, mekkora a vasúthálózata
– mutatott rá a miniszter.
A Tisza-kabinet átszervezte a közigazgatást, létrehozva az egységes vármegyerendszert, megalkotta hazánk első magyar nyelvű törvénykönyvét, felállította a csendőrséget, Budapesten az államrendőrséget, az 1879-es szegedi árvíz után – Tisza Lajos irányításával – újjáépítette a várost, megkezdte az Országház, az Operaház építését. Összesen nem kevesebb, mint 660 törvényt hozott másfél évtized alatt.
Ami ma Magyarország, az nagyrészt Tisza Kálmánnak köszönhető
– fogalmazott Lázár János, majd hozzáfűzte: 1873-ra az Osztrák–Magyar Monarchia gazdaságilag tönkrement, a korban úgy tartották, hogy ifjabb Andrássy Gyula közös külügyminiszter és Tisza Kálmán tették nagyhatalommá a monarchiát.
Interaktív oktatási központ
Az eredeti berendezési és használati tárgyak visszagyűjtése három évbe telt. Az épületet a második világháború után teljesen kifosztották. A felújítás alkalmával modern múzeumpedagógiai eszközökkel is felszerelték a kastélyt. A diákcsoportok rendkívüli történelemóráit megannyi filmmel segítik, ezek mindegyike eredeti szövegeket dolgoz fel látványos módon. A padláson gazdagon felszerelt oktatási központ kapott helyet. A pincében Reviczky Gábor tolmácsolja felvételről Tisza Domokos és tanítója, Arany János kastélyhoz kötődő verseit. Innen nyílik a tágas borospince, a középütt terpeszkedő, üvegbúrával borított étkezőasztallal, amely a szagokat hivatott bemutatni, oly módon, hogy kis tölcsérek fölé hajolva, a porlasztó pumpa megnyomását követően megérezhetjük a Tisza-konyha jellemző illatait.
Ahol Arany János bujkált
A kastélyparkot övező Arany János utcai kerítés eredeti. A kastélyt Tisza László kezdte építtetni 1772-ben. A restaurátorok három esztendeig kutatták, mi maradt ránk a késő barokk korból. Így akadtak rá az egykori falfestményekre. 1860-tól, amikor Tisza Kálmán tulajdonos lett, modernizálták a családi kastélyt, az utolsó rekonstrukciós munkálatokra, 1897-es kezdettel, Tisza István idejében kerítettek sort.
A főépülettől távolabbi nádfedeles ház szolgált menedékül 1849-től Arany Jánosnak, amikor a költő házitanítóskodott Tisza Domokos mellett. A tanítvány maga is költő lett, ám kiteljesedését korai halála meggátolta, tudniillik mindössze 18 esztendősen tüdőbaja sírba vitte. Arany geszti bujkálása alatt íródott a Toldi estéje.
A kor vezető művészei, újságírói gyakorta üdültek a kastélyban. Közülük Jókai Mór sok nyarat töltött a Tiszák társaságában. A kőszívű ember fiainak több alakját mintázta a családtagokról, vélik az irodalomtörténészek, a Baradlay fivéreket Lászlóról, Kálmánról, Lajosról, míg Baradlay Kazimirt apjukról, Tisza Lajosról.
Ami megmaradt az utókornak
Az ezer négyzetméteres kiállítótér központi együttese a három egybenyíló szoba: nappali, szalon, pipázó. A XVIII. századi falképek alatt eredeti kandallók, miként a bútorok zöme szintén eredeti, hasonlóan az evőeszközökhöz, porcelánokhoz. Horovitz Lipót Tisza Kálmán-portréja másolat, mivel a mű a Parlament Tisza Kálmán-termében függ. Tisza István portréja Benczúr Gyula munkája, egyike a négy változatnak.
De megcsodálhatjuk Ferraris Artúr híres képét, A históriai tarokkparti címűt, amelynek szereplői olyan kártyapartnerek, mint Jókai, a mögötte kibicelő Mikszáth Kálmán, Podmaniczky Frigyes és több parlamenti képviselő. A festmény tanúsága szerint a heti másfél órai játékok Deák Ferenc portréja alatt folytak.
A kép szimbolizálja a korszakot, Tisza Kálmán és pártja, a három évtizedig kormányzó Szabadelvű Párt erejét – mutatott rá Lázár János. Az egykorvolt harmincezres könyvtárból mutatóba maradt egy könyvszekrénnyi kötet.
A „vad geszti bolond”
Továbbhaladva következik Tisza Kálmán dolgozószobája, ahol szinte kivétel nélkül minden tárgy eredeti. A geszti református egyház őrizte meg az íróasztalt, trezort, pecsétnyomót, bibliát, a politikus szemüvegét.
Külön terem állít emléket Tisza Istvánnak. Itt őrzik a szőnyeget, amelyről a család állítja: a Hermina úti villában volt, amikor megölték a politikust, s amelyet nyolcvan évig mindenhová magukkal vittek.
„Több mint hatszázezer ember halt meg az első világháborúban, amiért Tisza Istvánt tették felelőssé. A miniszterelnök az utcán nem tudott volna végigmenni, mert félő volt, hogy agyonverik. Azt mondta: úgy fogok meghalni, ahogy éltem” – mesélte Lázár János.
Holttestét alig sikerült kimenekíteni a fővárosból, többször megtámadták a vasúti kocsit. Az állomás előtt, a nyílt pályán állt meg a szerelvény, onnan szekérrel vitték a kastélyba a koporsót. Mindössze néhányan vettek részt a temetésén.
Interaktív terem idézi az 1918. október 30-i tragédiához vezető utat, amikor Tisza István belehalt az ellene elkövetett negyedik merényletbe.
A sűrű történelmi élményt a kávézó kastélyparkra nyíló tágas erkélyén – amelyen megannyi családi fotó készült, amelyek szerte díszítik a falakat – pihenhetik ki a látogatók.
Fotók: Antal Dániel / Kultúra.hu
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link másolása
