Az idén 30 éve Stockholmban alakult Katatonia a modern metál egyik legkiemelkedőbb, szabadgondolkodású zenekara. Lassú, de biztos, és mindenképpen izgalmas és szerteágazó út vezetett a mai hangzásukig, illetve addig, hogy mind a metál, mint a progresszív rock színteret meghódítsák. Az elmúlt három évtizedben különleges atmoszférájukkal generációkon keresztül varázsolták el a zenekedvelőket. A felállásában is többször változó együttes 2018-ban egy kis szünetet tartott, 2020-ban pedig újból meglepték rajongóikat a sorban tizenegyedik, City Burials című albumukkal, ami egy újabb üdítő példa arra, hogy a Katatonia ennyi idő után képes a megújulásra. A dalok nagyrészét és az összes szöveget ezúttal meglepő módon a zenekar frontembere, Jonas Renkse jegyzi, a végeredmény pedig talán még a korábbiaknál is személyesebb hangvételű anyag lett.
„Az az igazság, hogy rengeteg ötletem volt ehhez a lemezhez. Nálunk valahogy sosem úgy ment ez, hogy bárki azt mondta volna, hogy kell öt dalt írnom, és akkor írok öt dalt. Inkább az van, hogy mindig változó, hogy ki az, aki éppen kreatívabb periódusában van. Anders (billentyű/vokál) ugyan ezúttal nem vett részt annyira a dalírásban, de a kidolgozásnál végig ott ült mellettem és felügyelte a folyamatot. Szóval még mindig remekül működik a kémia a zenekaron belül.”
A Katatonia tehát élőben eddig sosem hallott dalokkal is készül 2022. február 1-jén az Akváriumba, a Fekete Zaj Fesztivál szervezésében. Ha ez nem lenne elég, a különleges, Twilight Burials elnevezésű turnén a szintén tekintélyes életművel rendelkező, izlandi Sólstafir is csatlakozik hozzájuk. Rengeteg dolog közös bennük, például az erős érzelmi kapocs, ami a rajongókkal összeköti őket, illetve hogy a progresszivitás a saját közösségükből indulva folyamatosan hatással van zenéjükre, ezzel pedig az extrém metáltól egyre messzebb sodródva képesek a folyamatos megújulásra. A két melankolikus veterán csapat összefogása a világ legtermészetesebb együttállásának tűnik, aminek a magyar közönség is szem- és fültanúja lehet jövő februárban, Budapesten.
Kiemelt kép: Ester Segarra