A kiállítás Katona Szabó Erzsébet (1952–2024) Ferenczy Noémi-díjas textilművésznek, érdemes művésznek, Gödöllő város díszpolgárának az életművéből mutat be válogatást a gödöllői várkapitányi lak épületének 11 termében. Katona Szabó Erzsébet az elmúlt hónapokat kiállításának előkészületeivel – a művek válogatásával, egy bőrmunka befejezésével – töltötte. A kiállítás előkészítése során több beszélgetést felvettek, amelyekben Katona Szabó Erzsébet az alkotói motivációiról, az őt foglalkoztató témákról és inspirációkról mesélt. A régóta várt kiállításmegnyitót azonban már nem érhette meg. Az esemény így végül emlékkiállítássá alakult a művész négy évtizedet felölelő, egyedülálló és sokszínű életművéből abban az épületben, amelyben Katona Szabó Erzsébet a Gödöllőre való letelepedése után, 1984–1990 között alkotott.
A kiállítás bemutatja Katona Szabó Erzsébet legfontosabb alkotói korszakait, a korai kárpitokon és öltözékeken keresztül az életművet meghatározó bőrkollázsok létrejöttéig. A tárlat a teljesség igénye nélkül, válogatott műcsoportokon, archív fotókon és videófelvételeken keresztül mutatja be a művészt foglalkoztató témákat és médiumokat. A kiállításon kiemelt helyet kapnak a művész elmúlt két évtizedben készült autonóm bőralkotásai, amelyeken keresztül nyomon követhetjük a művész párbeszédét a velúrbőr különleges anyagával. A művek mellett a kiállítás Katona Szabó Erzsébet kifogyhatatlan alkotóereje és mindig sugárzó, inspiráló személyisége előtt is tiszteleg a tárlaton látható archív fotókkal és a művésszel készített legutolsó videóinterjú levetítésével.
Kurátori koncepció
A várkapitányi lak épületében egymásra rétegződik négy évtized. Katona Szabó Erzsébet műhelye az 1980-as években ebben az épületben működött, az egykor itt zajló alkotói folyamatban létrejövő munkák most lezárt művekként térnek vissza az időközben restaurált terekbe. A kiállítás Katona Szabó Erzsébet több alkotói területét érinti: a gobelinek, ruhakollekciók, gyapjú-, papír- és bőrkollázsok bemutatásával arra törekednek, hogy megjelenjenek a témák, amelyek foglalkoztatták a művészt.
A rétegek kérdése mindegyre, minden formában foglalkoztatta, minden művészeti területen kísérletezett velük: a ruhákban, a gyapjúkárpitokban, az áttetszőség használatában, a gyűrés, rátétek komponáló funkciójában, a rétegezéstől, gyűréstől megváltozó anyagi tulajdonságok felhasználásában. A gobelinekben meg-megbontotta a szövet „bőrét”, hogy előtűnjön a felvetőszál. A bőrkollázsokban is meghatározó a többrétegűség és az azt radikálisan feltáró, megbontó áttörtség. Az évtizedek alatt egyedi kollázstechnikája is alakult. Ez jelenik meg a papírmunkák létrehozásánál is, a papír- és írásrétegek egymáson sokszorozódva hordozzák-rejtik az üzenetet.
Az április 13-i megnyitón jelen lesz dr. Gémesi György, Gödöllő város polgármestere, beszédet mond Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára, fellép a Terra Profonda zenekar. A kiállítás kurátora Szabó Emma Zsófia művészettörténész.
