D.O.
Didier Ottinger

Didier Ottinger, a párizsi Pompidou Központ igazgatóhelyettese, a kiállítás kurátora a megnyitón elmondta, hogy a szürrealizmus az egyetlen olyan művészeti mozgalom, amely az egész világon elterjedt, és amely összeköti a magas kultúrát a tömegkultúrával. A 20. század elején szürrealista mozgalmak alakultak Japánban, és számtalan művész érkezett Párizsba, köztük magyarok is, mint a kiállításon is helyet kapó Brassai és André Kertész, hogy megismerkedjenek a művészeti mozgalom célkitűzéseivel.

JEAN_ARP_Bajusz_fej_es_uvegek_
Arp: Bajusz és fej üvegek

A kiállításban szereplő Giorgio de Chirico olasz festő alkotásain az idegenség és az idegenszerűség érzete fedezhető fel. Francis Picabia művei a dadaizmushoz kapcsolódnak. Az 1916-ban Zürichben indult dadaista mozgalomnak olyan művészek voltak a tagjai, akik felszólaltak az első világháború mészárlása ellen, és megkérdőjelezték a korrupt társadalom modelljét. A szürrealisták már a lelket, az egyént és az egyéni alkotást helyezték programjuk középpontjába ? emelte ki Ottinger.

szurrealizmus_

Joan Miró katalán művész új látásmódja, költői és humoros címadásai révén meghatározó alkotója a szürrealizmusnak.

A belga René Magritte 1927-ben érkezett a francia fővárosba. Az ő művein fontos szerepet kap a rejtély, de nagyon foglalkoztatta maga az ábrázolás is, képein filozofikus kérdéseket tesz fel az ábrázolásról és a képek szerepéről.

Joan_Miro_Festmeny_
Miró: Festmény

Több alkotás látható Salvador Dalítól, aki André Breton mellett a szürrealizmus megtestesítőjének számít. Amikor Dalí 1929 tavaszán megérkezett Párizsba, teljesen újfajta megközelítést hozott magával.

_D0A8306_Copy
Kovács Zsófia kurátor Fekete Péter kultúráért felelős államtitkárral a megnyitón

1929 izgalmas év volt a szürrealizmus szempontjából, ráadásul nagyon sok műalkotás született ekkor. Így könnyű mesélni erről az időszakról ? mondta a Kultúra.hu-nak adott interjújában a tárlat magyar társkurátora. Kovács Zsófia elmondta: a mozgalom kezdetének 1924-et tartják, ekkor jelent meg ugyanis a szürrealizmus szellemi atyjának is tekinthető André Breton író kiáltványa, amelyben a gondolatok igazi kifejezéséről ír.
SALVADOR_DALI_Reszleges_hallucinacio._Hat_Lenin-fej_jelenese_a_hangversenyzongoran_Copy
Dalí: Részleges hallucináció. Hat Lenin-fej jelenése a hangversenyzongorán
?Öt év alatt megérett a mozgalom, sok párhuzamos csoport alakult ki, kiéleződtek az ellentétek, sokakat kizártak soraikból, és úgy tűnt, elfogyott a kezdeti lendület. A szürrealizmus azonban az év végére kilábalt a válságból. Pont a sokszínűsége jelentett megoldást ? emelte ki.
Man_Ray_Mr_and_Mrs_Woodman_
Man Ray: Mr and Mrs Woodman

?Van egy alapvető ellentmondása szürrealizmusnak. Egyfelől ott a belső szabadságot hirdető központi eszme. Eközben azonban az az ember érzése, hogy a fő teoretikus Breton azt hirdeti: legyünk szabadok, de úgy, ahogy én akarom. Ennek ellenére nem egy madárijesztő, nagyon izgalmas irodalmár és író volt. Ő éltette 40 éven keresztül ezt a mozgalmat, ő a központ, aki ellentmondásosan ugyan, de mégis összefogta a szürrealistákat. 1966-ban halt meg, és az is azt mutatja, hogy ez a művészeti irányzat vele együtt élt, hogy halála után hivatalosan feloszlott? ? tette hozzá.

Josef_Sima_ketszeres_taj_elektromos_vihar_
Josef Sima: Kétszeres táj, elektromos vihar

A szürrealisták az élet összes területével foglalkozni szeretettek volna: művészettel, irodalommal, filozófiával, politikával. Kovács Zsófia szerint állítólag még szürrealista receptkönyvek is megjelentek.

Dali_Szimbolikus_mukodesu_szkatologikus_targy_
Salvador Dalí: Szimbolikus működésű szkatologikus tárgy

Ő maga művészettörténészként azoknak a ritkán látható műtárgyaknak örül a legjobban, amelyeket alig ismerni, de most a Pompidou Központ hatalmas gyűjteményéből Budapestre érkeztek. Ilyenek a szürrealista fotók, de a film is hasonlóképpen kiemelt helyet kapott a kiállításon. Látható például Salvador Dalí 1929-ben Luis Bunuellel készült kultikus filmje, az Andalúziai kutya is.

A Kultúra.hu kérdésére válaszolva Didier Ottinger elmondta: a franciák jól ismerik a szürrealizmus születésekor jelen lévő magyarokat. A tárlat elején két magyar fotóművész, Kertész és Brassa? alkotásain keresztül láthatjuk a korabeli Párizs képeit. A francia közönség számára jól ismert alkotók voltak, hiszen folyamatosan jelentek meg munkáik különböző folyóiratokban.

Didier_Ottinger_1_
Didier Ottinger

?A magyarok jelenléte a francia művészetben a második világháború után is folytatódik, de ez már egy más, egy újfajta szürrealizmus, a hangsúly már az automatizmuson alapuló alkotásokon van. Mivel a tárlat 1929-es évre fókuszál, ezért csak ezt a két művészt mutatjuk be? ? tette hozzá.

A kiálltás francia kurátorának mindegyik műtárgy egyformán izgalmas és érdekes. ?Ha muszáj lenne választani, akkor az Extázis című szobrot választanám, André Masson művét. Ez egy nagyon ritkán látott alkotás. Különlegesnek számít nemcsak a témája, hanem a megvalósítása miatt is.?

Andre_Masson_Extasy_R
André Masson: Extázis

A szürrealizmus a 1920-as években nagyon modern irányzat volt, felkavarta a kedélyeket, de vannak, akik művészieskedőnek, manírosnak látják. Ottinger szerint azért gondolhatják ezt, mert a mozgalom működésének több évtizede alatt sok mű készült el, előfordulnak közöttük gyengébb alkotások is. ?Ha megnézzük a műveket, semmit nem vesztettek az idővel az erejükből, eredetiségükből. A tárlaton szereplő műtárgyak bizonyíthatják, mennyire jelentős mozgalom a szürrealizmus.?

Dali_Granatalma_korul_ropkodo_mehecsketol_kivaltott_alom_
Dalí: Gránátalma körül röpködő méhecskétől kiváltott álom egy pillanattal ébredés előtt

Ottinger elmondta azt is, hogy mikor a Pompidou Központ gyűjteményét válogatták az 1929-es évre fókuszálva, elsősorban azt látták, mennyi jelentős művész alkotott ebben az időben a szürrealisták között Párizsban. Dalí és Magritte is köztük volt.

?A kiállítás katalógusának összeállításakor pedig német kutatók is a segítségünkre voltak. Velük együtt állapítottuk meg, hogy 1929-ben Európában a szürrealizmus volt az a művészeti forma, ami a leginkább kiteljesedett az avantgard művészeti irányzatok közül. A német Walter Benjamin, valamint Klausmann is írt esszét a szürrealizmusról. Ez nemcsak új felfedezés volt számunkra. Megerősített minket abban, hogy a korszak legjelentősebb művészeti irányzatáról van szó.?


A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig ? Válság és újjászületés 1929-ben című tárlat 2019. október 20-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában.

Pál Amanda

Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond