Az ír kisváros temetőjében véges a sírhelyek száma, ezért évről évre helyet kell csinálni a frissen elhunytaknak. Mick Dowd feladata, hogy ezt elvégezze, s mindez nem is jelent neki gondot, amíg nem válik személyesen érintetté az ügyben. Barátai és ellenségei egyaránt mellette vannak ebben a nehéz időszakban; a baj csak az, hogy nem tudni, ki melyik szerepet tölti be a férfi életében.
Mary (Molnár Piroska) jó kedélyű, leleményes asszony. Becsület tekintetében részrehajló, de bűneit minden héten meggyónja. Szenvedélye a bingó, kedvenc tévés személyisége Eamonn Andrews. Mick (Vida Péter) özvegy sírásó, aki feleségét hét és fél éve veszítette el egy szerencsétlen balesetben. Lefekvéskor mindig hasra fekszik és oldalra fordítja a fejét. Mindig gondosan visszacsomagolja a sajtot, hogy ne száradjon ki. Van egy Dana-lemeze, amit nagyon gyakran hallgat.
A fiatal Mairtin (Balaskó Bence e. h.) kedveli a karácsonyi dalokat, diszkóba jár és szereti a focit. Éveken át a bozótosban közlekedett, mert félt, hogy az úton átkelve elüti egy traktor. A matematika és a hittan nem az erőssége, de a társadalomismeret-órákon odafigyelt. Régen nagyon rendes kis kórustag volt. Thomas rendőr (Csőre Gábor) az a fajta, aki nem hagyja figyelmen kívül az apró részleteket. Előnyben részesíti a statisztikai hivatal kimutatásait. Hatalmas a szókincse, de gyakran összekeveri a szóbeli és közvetett bizonyíték fogalmát. Néha egész éjjel nem bír aludni, ha egy megoldatlan rejtélyre gondol.
A Londonban, ír család gyermekeként született McDonagh számára kettős állampolgársága eleinte csak hátránnyal járt: az ír kritikusok nem fogadták el, hogy az angol fővárosból próbálják megmagyarázni az írországi helyzetet, a britek pedig félve engedték a szókimondó írt Shakespeare nyomdokaiba lépni. Mert McDonagh ezt tette: Shakespeare óta ő volt az első drámaíró, akinek egyszerre négy darabját is játszották nagy londoni színházakban.
Nevéhez itthon is nagy sikerrel játszott darabok fűződnek, például a Kripli, az Alhangya vagy A párnaember, a filmkedvelők számára pedig az Erőszakik, A hét pszichopata vagy a különleges, merész témájú alkotás, a többszörös Golden Globe- és Oscar-díjas Három óriásplakát Ebbing határában kapcsán lehet ismerős.
Martin McDonagh, ahogy Kékesi Kun Árpád fogalmaz, „az angolszász drámairodalom csoda- és fenegyereke”. Fekete humorú, erőszakról és kiábrándultságról szóló komédiáira jellemző a pontos, dramaturgiailag hatásosan felépített szerkezet és az izgalmat végig fenntartó történetmesélés. A groteszk figurákat és helyzeteket kegyetlen iróniával és sziporkázó humorral elővezető darabjaiban a szatíra bármelyik pillanatban képes tragédiává, a tragédia pedig rémbohózattá alakulni.
A kilencvenes évek második felében született trilógia első (Leenane szépe) és harmadik része (Vaknyugat) a hazai színházakban is gyakran műsorra kerül. Ám a középső darab, A koponya magyarországi ősbemutatóját a Thália Télikertben láthatják a nézők. Az előadást első kőszínházi rendezéseként Zayzon Zsolt, a társulat színművésze jegyzi. A szövegkönyvet Totth Benedek fordította, a jelmezeket Cselényi Nóra, a díszletet Mátravölgyi Ákos tervezte.
Fotó: Bodnár Zsófia