„Kell még egy fekete gyerek!” – Sztankay István emlékezete

Színpad

A Sétaműhely Fürdőköpeny és Hamlet című városi sétáján jártunk.

Milyen jó, hogy az édesanyák annyira erős akaratúak tudnak lenni, hiszen ellenkező esetben Sztankay István színművész különleges egyéniségével, jellegzetes, bársonyos hangjával kevesebb lenne a magyar színjátszás története. A családi legendárium szerint Sárika, az édesanya minden orvosi figyelmeztetéssel dacolva, egészségét nem kímélve döntött úgy, hogy vállalkozik életének nyolcadik szülésére, e szavakkal indokolva döntését: „Kell még egy fekete gyerek!”

A Sétaműhely Fürdőköpeny és Hamlet című városi sétáján „első kézből” értesülhetünk a legendás színész életének eseményeiről: lánya, Sztankay Orsolya vállalkozott rá, hogy bemutassa édesapja életének és a család történetének jelentős állomásait, ennek helyszíneit végigjárva felidézze édesapja alakját, és helytörténeti érdekességekkel és történelmi adalékokkal is szolgáljon hallgatóságának.

Az idegenvezetés és a színészet műfaja keveredik a két és fél órás programban. A Víziváros titkosan kanyargó utcái, a budai Vár ódon épületei remek díszletként szolgálnak az izgalmas sétához, melynek során megismerkedhetünk a színészlegenda családjával, a színésszé válás rögös útjával, négy iskolája és négy felesége történetével. Családi anekdoták, sorsfordító találkozások, példaképek, barátok és ellenségek, pályatársak, legendás helyszínek felidézése segít a Kossuth-díjas művész, a Nemzet Színésze jobb megismerésében. Sztankay Orsolya, aki maga is színész – de idegenvezetőként is dolgozik –, szeretetteljesen ismerteti meg hallgatóságát édesapja életútjának állomásaival, gondosan ügyelve arra, hogy a bulvár mezsgyéjét véletlenül se lépje át.

Minden állomáson újabb és újabb titokról lebben fel a fátyol, kultúrtörténeti érdekességek sora hangzik el, így aki már nem ismerhette az egykor országos népszerűségű Bors tévéfilmsorozatának főszereplőjét, most ily módon találkozhat vele.

Ahogy a séta során a Vízivárosból feljutunk a Várba, Sztankay István is úgy jutott a színészmesterség képzeletbeli létráján egyre feljebb és feljebb. A séta során a valóságban és a képzeletben is követi őt a rajongótábora, dacolva akár az időjárás, akár a helyszín nehéz körülményeivel. Az egyik sétáló hölgy a meredek kaptatón felérve meg is jegyzi: „Remélem, látja a művész úr, mi mindent meg nem teszünk érte!”

A nyitóképen Sztankay István és Orsolya. Fotók forrása: Sztankay Orsolya