A Viszonylagos öröklét – Nemes Nagy Ágnes 100 irodalmi beszélgetősorozat eseményein 2022-ben minden hónapban egy-egy irodalmár, költő, alkotó, színművész vagy zenész beszél Nemes Nagy Ágnessel való szakmai és személyes kapcsolódásáról. Az egész éven át zajló irodalmi sorozat számos témát, kérdést gondol át a költőnőre vonatkozóan.
„Ez az. Igen, igen.
Egy szenvedő égbolttá szélesülsz,
egy sérült légkörré fölöttem,
amely felé
még fölemelhetem két tenyerem
tálkájában a vizet, kenyeret.”
Nemes Nagy Ágnes: Víz és kenyér
Babits Mihálynak (részlet)
A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum Juhász Anna irodalmár vezetésével centenáriumi eseménysorozatot indított a száz éve született Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéíró tiszteletére. A centenáriumi sorozat második, ismét telt házas rendezvényét február 23-án tartották a programok állandó helyszínéül szolgáló MOM Kulturális Központ kupolatermében. Juhász Anna Szabó T. Anna költővel és Kelevéz Ágnes irodalomtörténésszel beszélgetett Nemes Nagy Ágnes Babits Mihályhoz való viszonyáról.
A költő verseiből Györgyi Anna színművész olvasott fel.
Kelevéz Ágnes a két költőóriás páratlan irodalmi kapcsolódását elemezte, míg Szabó T. Anna Nemes Nagy Ágneshez és ezáltal Babits Mihályhoz való kötődéséről beszélt. Kamaszkorában fedezte fel magának a költőt. Amikor először találkozott Nemes Nagy verseivel, nagyon szíven ütötte, nagyon megrendítette. Úgy vélte, ezt a hangot kereste. Rátalált arra, hogy a költőnő keményre kalapált verseiben mennyi érzékiség, mennyi gyöngédség van, mindezt nem női értelembe véve, hanem elemi szinten. Akkoriban fejből tudta a verseit, és mai is ajánlja minden fiatalnak, mert a költészetében minden ott van, amit az életről érdemes tudni.
Nemes Nagy merészen, egyenes gerinccel és végtelenül intelligensen küzdött igazáért.
Szerény, visszahúzódó alkatából adódóan nem bízta magát az érzelmekre. Közvetlenül soha nem vallott magáról. Annak ellenére, hogy költészetének alappillére a racionalizmus, hideg józansága és ragyogó elméje mögött valódi szenvedély lobog, amelyet épp ez a rejtett, közvetett, szinte kódolt kifejezésmód tart izzásban. Ebben az úgynevezett objektív lírában az élettelen tárgyak is hordozhatnak érzelmeket, gondolatokat, azaz közvetítő szerepet kapnak. Az estre meghívott vendégek mind egyetértettek abban, hogy Nemes Nagy visszafogottsága miatt szerethette annyira Babitsot, aki a költőnőhöz hasonlóan tartózkodó alkat volt.
,,Miért szeretem Babits Mihályt? Természetesen: nem tudom. Nincs mód kipuhatolni, hogy voltaképpen miért szeretünk egy bizonyos költőt (vagy több bizonyosat), irodalmi vonzódásaink talapzata, akár annyi más alapkérdésünké, párás átmenetekkel vész el a sötétben, mint némely festőiskola képein a figurák lába (…). Kamaszkoromban kezdtem el szeretni Babits Mihályt, ahogy az lenni szokott; rögtönös szívdobbanással ismerve föl: ez kell nekem. Vagy: kell nekem ez” – írja Nemes Nagy Ágnes A hegyi költő című, Vázlat Babits lírájáról alcímű esszékönyvének bevezető részében. Disszertációjának témája is Babits Mihályhoz kapcsolódott, aki az évek során a legfontosabb viszonyítási ponttá vált a számára.
Szabó T. Anna hosszasan beszélt arról, hogy Nemes Nagy mennyire jól analizálta a környezetét, az őt körülvevő világot.
Nemcsak a természettel kapcsolatos elemzései tűpontosak, hanem a Babitscsal, valamint a saját költészetével kapcsolatos felfedezései, meglátásai is értők és érzők egyszerre.
Utóbbi azért is lényeges, mert amikor Nemes Nagy Ágnes Babitsról beszélt, akkor önmagáról is tette, vélte Szabó T. Anna. Nemes Nagy a szakralitás fogalmaival hozta párhuzamba Babits költészetét. A művészet számára rituálé volt, melynek gyakorlása felért a megváltás erejével. Szabó T. Anna azonban hozzátette, hogy a művészet ilyen szintű és erejű művelése egyfajta prófétaként való helytállást is jelent, ami egy költő számára csak szenvedést hozhat. Ugyanis egy objektív költő hírt akar vinni, hírt akar adni az ,,igaz” világról, nem pedig valami magasztos szerepet magára ölteni.
Ezt a szellemiséget vitte tovább az 1946-ban megalapított Újhold folyóirat, mely csak két évig jelenhetett meg, irodalomtörténetileg mégis meghatározóvá vált. Nemes Nagyék egy háború utáni szabad és békés világot képzeltek el, amelyben megteremtik a magyar irodalom új korszakát. Babits azért lett ellenséggé – ezáltal az őt követő nemzedék is –, mert a 20. század egészére érvényesen fogalmazta meg az emberi méltóság megőrzésének eszményét, mondta Kelevéz Ágnes a folyóirat megszűnésével kapcsolatban.
Az est meghívottjai Takács Zsuzsát gondolatait idézték, aki szerint Nemes Nagy igazi szenvedését a Babitsnak írt, el nem küldött leveléből lehet megismerni, melyet egy 1957-es ávós házkutatás előzött meg. A kutatás során került elő férje, Lengyel Balázs titkos szerelmeslevele, amit nem Nemes Nagynak írt, hanem egy fiatal erdélyi színésznőnek. A Babits Mihályhoz írott fiktív levél nemcsak a legendás költővel, hanem Nemes Nagy önmagával való kíméletlen szembenézése is.
Nemes Nagy az eredeti hangjának és gondolkodásmódjának köszönhetően lett a 20. század meghatározó alakja, életműve ma is aktuális. Páratlan életműsorozata a Jelenkor Kiadó gondozásában jelent meg 2018-ban. Összegyűjtött verseinek kötete eredeti formában adja közre a Föld emlékei című kötet tartalmát, valamint a költő életében megjelent, ám abba fel nem vett verseket. Tartalmazza a jelenleg ismert kéziratos szöveghagyaték teljes anyagát és a költő életében megjelent, valamint a hagyatékából előkerült gyermekverseket is, azaz száz kiadatlan verssel bővült.
A 2022-es centenárium programjairól, rendezvényeiről bővebben a Juhász Anna irodalmi szalon Facebook-oldalán, a Nemes Nagy Ágnes 100 centenárium hivatalos Instagram-oldalán, valamint a MOM Kulturális Központ oldalán tájékozódhatunk.
Fotók: Juhász Anna Irodalmi Szalon
