A pályázatot és a kiállítást a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft., a Magyar Napló Kiadó és a Magyar Írószövetség közösen szervezte.
Tardy-Molnár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntőjében kiemelte, hogy a MANK az egyik legszerencsésebb szervezet a kulturális intézmények palettáján, mert az alkotóművészeket segítheti. "A tizennégy ösztöndíjat számláló rendszerében a MANK igyekszik jól segíteni" - jegyezte meg. Azon a véleményen volt, hogy az anyagi támogatás mellett érdemes azon is gondolkodni, hogyan lehet inspirálni az alkotókat. Megemlítette, hogy a pályázók legalább száz művet nyújtottak be, ebből választották ki a huszonnégy alkotó harminc munkáját.
Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke örömmel nyugtázta, hogy a vártnál többen jelentkeztek a meghirdetett pályázatra. Úgy látja, érdemes a folytatáson is gondolkodni, akár úgy, hogy a munkákból megjelenne egy album, vagy akár más helyszíneken is bemutatnák a kiállítást. "Nem elhanyagolható szempont, hogy a szerzők és a képzőművészek között egy gyümölcsöző kapcsolat veheti kezdetét" - vélte.
Dr. Jánosi Zoltán, a Magyar Napló irodalmi folyóirat főszerkesztője több példával illusztrálta, létezik átjárás a különböző műfajok között. Michelangelót, William Blake-et, Kassák Lajost, Nagy Lászlót és Kondor Bélát említette, akik a szépírói vagy képzőművészeti tevékenységükön túl egyéb művészeti ágakban is maradandót alkottak.
A Kultúra.hu kérdésére, hogyan alakul a jövőben a mostani kezdeményezés, Tardy-Molnár Anna azt válaszolta, hogy a folytatás egy alkotóházi konferenciával és rendhagyó irodalomórákkal egybekötött rendezvény formájában valósul meg, valamint a határon túli irodalmi műhelyek bemutatására irányuló sorozatot is szeretnék továbbvinni. "Önmagában az, hogy ennyire sokszínű anyag jött létre, fantasztikus eredmény. Ezt a művészekért csináltuk, hogy legyenek egymásra izgalmasan rezonáló projektek. Örülünk, hogy a művek ihletéséből kerámiamunka és kisplasztika is született" - mondta. A felvetésre, nem került-e másodlagos szerepbe a képzőművészeti produktum a szövegekhez képest, azt válaszolta: kiemelendő eredménye a pályázatnak, hogy nem illusztrációk jöttek létre. A képzőművészeti munkák nem alárendeltjei a szövegeknek. Az alkotások párbeszédbe léptek egymással, és mindkettő másra irányítja rá a befogadó figyelmét."
A pályázat első helyezettje Németh Erika, a második Pusztafi Panna Pálma, a harmadik Árkossy István lett. Különdíjban részesült Czimbal Gyula és Mányoki Ádám. A pályázatra közel 80 képzőművész jelentkezett, összesen több mint 100 új műalkotással.
A képzőművészek Az év versei 2016, 2017, 2018; valamint Az év novellái 2016, 2017, 2018 antológiákban szereplő szövegek által inspirált önálló műalkotással pályázhattak. Egy alkotó legfeljebb három, őt megérintő verset vagy novellát fogalmazhatott meg a maga képi nyelvén.
A művészek változatos technikával dolgoztak: festmények, grafikák, rézkarcok, kerámiák egyaránt szerepeltek a pályaművek között. A kiválasztott képek és versek egymás mellett láthatóak a Magyar Írószövetség székházának dísztermében. A kiállítás kurátora Bánföldi Zoltán képzőművész.
Fotók: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu
