A firenzei Palazzo Vecchióban az elmúlt év végén elvégzett kutatás eredményei arra utalnak, hogy egy elveszett Leonardo da Vinci-freskó rejtőzik Giorgio Vasari A marcianói csata című falfestménye mögött. Az Ötszázak termében lefolytatott endoszkópos vizsgálat során a tudósoknak módjában állt bepillantani a Vasari-festményt hordozó fal mögé, és mintát venni a hátsó fal felületéről.
A minták laboratóriumi vizsgálatának eredménye azt valószínűsíti, hogy Az anghiari csata című da Vinci-kép, melyről sokáig azt hitték, hogy az Ötszázak terme 16. századi átalakításakor elpusztult, ma is épségben megvan a Vasari-freskót hordozó álfal mögött. ?Ezek nagyon biztató eredmények" ? mondja Maurizio Seracini, a kutatás szakmai vezetője. ?Bár egyelőre a kutatás kezdeti szakában vagyunk és rengeteget kell még dolgoznunk a titok teljes megfejtése érdekében, a jelek arra utalnak, hogy jó helyen keresgélünk."
Seracini és csapata négy pontban foglalta össze, hogy mire alapozzák állításukat, mely szerint Az anghiari csata a Vasari-falkép mögött lapul:
1) A hátsó falról vett egyik ? fekete színű ? mintáról a pásztázó elektronmikroszkópos elemzés bebizonyította, hogy hasonló összetételű, mint a Leonardo da Vinci a Louvre-ban őrzött Mona Lisa és Keresztelő Szent János című képeiről származó fekete pigmentminták.
2) A hátsó falon vörös színű anyagot is találtak a tudósok, melyről az analízis kimutatta, hogy szerves eredetű. Ilyen anyag jelenléte egy átlagos falon teljességgel valószínűtlen.
3) A nagy felbontású képet adó endoszkópos kamera segítségével a tudósok rápillanthattak a hátsó fal néhány részletére, ahol bézs színű, szerkezete alapján alighanem ecsettel felvitt anyagot láttak.
4) A kutatás során bebizonyosodott, hogy ? az előzetes radaros vizsgálat eredményének megfelelően ? vékony rés taláható a Vasari-képet hordozó téglafal mögött. Ez a körülmény megerősíti azt az elméletet, mely szerint Vasari, mielőtt nekilátott volna A marcianói csata megfestésének, falat emeltetett a Leonardo-remekmű elé, ily módon az utókor számára megóvva azt.
Az Anghiari csata
1503-ban Gonfaloniere Piero Soderini megbízta da Vincit, hogy fesse meg Az anghiari csata című falképet a firenzei Palazzo Vecchio tanácstermében. A kép a Firenzei Köztársaság, a Velencei Köztársaság és a Pápai Állam egyesült seregeinek a milánóiak felett aratott 1440-es győzelmét hivatott megörökíteni. A konfliktus nyomán Firenze hosszú évekre Közép-Olaszország legfontosabb politikai tényezőjévé vált.
A megbízást da Vinci új falfestési technikák kikísérletezésére használta fel, ám az eredmény elmaradt várakozásaitól ? az alkotás később mindazonáltal a világ iskolája néven vált híressé. A 16. század közepén Giorgio Vasari, aki maga is da Vinci rajongója volt, kibővítette és teljesen átalakította az Ötszázak termét, a többi között hat új freskót festvén a keleti és a nyugati falra ? a feltételezések szerint az egyikük mögött lapul Az anghiari csata.
