Képes beszámoló a legnagyobb bodrogközi ásatásról

Kultpol

Október 2-án kezdődtek meg a Bodrogközben azok a nagyszabású régészeti feltárások, melyek a Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló cigándi árvíztározó építését előzik meg.  "Hat fix lelőhelyet tartunk számon és még öt potenciális lehetőséget, tehát körülbelül tizenegy területi részen ásunk a Bodrogközben" - - mondta Szörényi Gábor, a miskolci Herman Ottó Múzeum régésze, az ásatás egyik vezetője.

Idén ősszel három lelőhelyen folyik ásatás, a miskolci Herman Ottó Múzeum, valamint a sárospataki Rákóczi Múzeum régészeinek részvételével. Kisrozvágy Pap-domb lelőhelyen Koós Judit, Pácin Alsó-Kenderszer lelőhelyen Lovász Emese és Szelekovszky Márta, Pácin Alsó-homok lelőhelyen pedig Szörényi Gábor és Ringer István irányításával zajlik a munka.

A régészeti szempontból roppant érdekes tájegységnek számító Bodrogközben eddig még nem nyílt mód ilyen nagyméretű, összefüggő felületek kutatására, így a feltárások vélhetően rengeteg új adattal szolgálnak a szakma és az érdeklődő nagyközönség számára egyaránt. A munka eddigi legérdekesebb eredménye a Pácin Alsó Homok lelőhelyen feltárt nagyon intenzív őskori település, mely a késő bronzkor/kora vaskor időszakának leletanyagával rendelkezik, ennek a periódusnak az itteni településtörténetéről eddig csak szórványos ismereteink voltak. A késő bronzkor idejéből való a lelőhelyen eddig feltárt 10 urnatemetkezés is. Ugyanitt egy kelta település néhány háza is előkerült. Pácin Alsó-homok lelőhely utolsó fázisa egy Árpád-kori tanyaszerű település volt, melynek szórtan elhelyezkedő telepjelenségei, - karámok, élelemtároló vermek, lakóházak - a 3. 5 ha. felületű lelőhely több pontján előfordulnak.

"A feltárással igyekeznünk kell, hiszen a víztározó és ezzel együtt a készülő gát építése határidőhöz kötött, amíg nem esik le a hó, addig mindenképp a területen leszünk" - jegyezte meg Szörényi Gábor. A leletanyagot restaurálják, utána kerülhet a miskolci, illetve a sárospataki múzeumba. (Múlt-kor/MTI)