A képregényeket Eric Heuvel rajzoló munkássága alapján, Hitler hatalomra jutásának 75. évfordulója alkalmából a Holland Anna Frank Központ megbízásából készítették. A grafikus regényeket Berlinben és Észak-Rajna Vesztfália államban a 13-16 évesek történelemóráin segédanyagként használhatják majd. A projekt résztvevői szerint az újszerű könyveket már több holland iskolában is sikerrel bevezették, és a fiatalok számára közérthető forma közelebb hozza a korszakot az olvasókhoz. Ha a képregény sikeres lesz, a tervek szerint az összes német iskolában megjelenik majd.
A regény egy kitalált zsidó család, a Hechtek történetét meséli el: 2007-ben Esther Hecht elmeséli unokájának, Danielnek, hogy szüleit a nácik miként tartóztatták le a második világháború kitörésekor, majd egy Bob nevű szomszédjukkal Auschwitzba deportálták őket. Esthernek később sikerült megszökni a haláltáborból, de a szüleit meggyilkolták. A képregény szerint az átéltekről csak akkor kezd beszélni, amikor Daniel az internet segítségével megtalálja Bobot.
A regény lapjain a náci korszak legfőbb eseményei is megelevenednek: láthatjuk Hitler beszédeit, és a híres, 1941-es titkos wannsee-i konferenciát is, amikor a legfőbb náci vezetők a végső megoldásról hoztak döntést. A könyv egyben bemutatja a haláltáborok brutális világát is.
Részlet a holland változatból
Ez a megközelítés azonban nem számít úttörőnek: korábban mi is beszámoltunk a Maus címet viselő, magyarul is megjelent műről. A képregény egy auschwitzi túlélő visszaemlékezése, amelyet New Yorkban mondott tollba grafikusművész fiának. Egyedi jellegét az adja, hogy a lengyelországi zsidó családból származó, stockholmi születésű Art Spiegelman nem egyszerűen leírta a hallottakat, hanem képregénybe rajzolta az eseményeket, apja traumáit, állatszereplőkkel helyettesítve az embereket. A fekete-fehér képkockákon a zsidó szereplők egerek, a németek macskák, a lengyelek disznók, a franciák békák, az amerikaiak kutyák alakjában jelennek meg.
Egy egész más megközelítés, ahogy az amerikai képregény-irodalom klasszikusa, Will Eisner Az összeesküvés címmel megírta a Cion bölcseinek jegyzőkönyve történetét a keletkezéstől az elterjedésen keresztül az évszázados leleplezéseken át a feltartóztathatatlan újraéledéséig.
Részlet a holland változatból
Bár a témában mára végtelen mennyiségű dokumentumfilm, interjú és cikk biztosítja, hogy mindenki megismerhesse az ország történetének legsötétebb fejezetét, a németek között egyáltalán nem ritka, hogy sokan tagadni, vagy cáfolni próbálnák az akkor történteket.
A megértést a múlt hét óta egy szótár is segíti: szintén Hitler kancellárrá választásának évfordulójára került a német boltokba az a különleges gyűjtemény, amelyben a korszakban a nácik által használt kifejezéseket gyűjtötték össze, leírva azok pontos jelentéstartalmát. Így a szerzők szerint mostantól nem fordulhat elő, hogy bárki is véletlenül használja akár a végső megoldás, akár az élettér szavakat, hiszen azok szerintük szinte teljesen egybeforrtak a náci ideológiával és a holokauszttal.
