Láthatjuk a gépkocsi, vagy motorkerékpár után vágyakozó fiatalokat, akik filmvászonról ellesett pózokban állnak a vágyott járművek előtt és az újdonsült autótulajdonosokat a volán mögött, száguldozva, vagy kerékcsere közben. Színre lépnek a nyugati kocsikat irigykedve bámulók és az oldalkocsis motorok utasai, a távolsági busszal érkezők és a földutakon tekergő vidéki kiküldetésben lévők. Az anyag egy kisebb része bepillantást ad a legfontosabb budapesti és vidéki új építésű autóbusz-pályaudvarok hétköznapjaiba, fölvillantva a nemritkán építészetileg is különleges helyszínek világát, illetve megemlékezik az első ÁFOR benzinkutak ma már megmosolyogtató hangulatáról. A kiválasztott képek tehát egyfelől technika- és építészettörténeti, másfelől magánemberi, vagy családi érdekességek, melyek egy furcsa ívben rajzolják meg a szocialista Magyarország elfeledett, vagy ismeretlen portréját. A fényképek mellé rendhagyó módon szépirodalmi szövegrészleteket társítunk, rövid, legföljebb két oldal hosszú idézetek formájában. Az írások kivétel nélkül az utazni vágyó, vagy utazó ember kalandjairól szólnak, profán, vagy emelkedett gondolatokkal a korszak járműveiről, útjairól és utasairól. A kiállítás 2004. február 26-án nyílik 17 órakor és március 31-ig látogatható a Budapest, XI. kerület, Bukarest téri távolsági buszpályaudvar főépületében.
További cikkek ebben a rovatban