A Budapesti Francia Intézet 1992-ben költözött be Fő utcai, Georges Maurios által tervezett épületébe. Az 1990-es évek elejének Budapestjén szokatlan építészeti minőséget képviselő épület története is rendhagyó: az 1984-es pályázatot követően 1988 és 1992 között zajlott az építkezés, változó körülmények között és átalakuló politikai környezetben. Ezek a változások az épület forma- és funkcióváltozásaiban is nyomon követhetőek: az épület történetét, előkészületeit, építését és fogadtatását bemutató kiállítás egyúttal a rendszerváltás diplomáciai és építészeti vonatkozásainak megértéséhez is új nézőpontokat kínál.
A beszélgetés résztvevői a történet korabeli szereplői: Georges Maurios, építész; Jacques Cabanieu, a francia külügyminisztérium építésügyi osztályának volt igazgatója; Jack Batho, a Francia Intézet volt igazgatója; Acél Péter I. kerületi főépítész és Sáfár György, a Külügyminisztérium volt megbízottja.