(MTI/AFP) - Az olasz Renzo Piano és a brit Richard Rogers által tervezett üveg-acél épület, amely Párizs egyik patinás negyedében a homlokzaton végigkúszó áttetsző, óriás hernyóra emlékeztető mozgólépcsőjével is feltűnést kelt, a megnyitás óta 180 millió érdeklődőt fogadott - ez Brazília népességével egyenlő. Bruno Racine, a létesítmény mai elnöke azt mondta az AFP-nek, hogy a modern művészeti központ ismertsége mára az Eiffel-toronyéval vetekszik.
A vörös, zöld és kék csövekkel behálózott épületet, amelyre az előtte kialakított térről kitűnő rálátás nyílik, sokan csak "az olajfinomító", vagy "gázgyár" néven emlegetik, mások csak Beaubourg-palotának nevezik, a hely alapján. Kezdettől fogva valóságos kulturális nagyüzemként működik, amelyet naponta diákok, zenebarátok, mozirajongók, turisták, gyerekek és felnőttek ezrei keresnek fel.
Felépítését Georges Pompidou néhai francia elnök kezdeményezte, aki kijelentette: "Szenvedélyes vágyam, hogy Párizs olyan kulturális intézményt teremtsen, amely egyszerre lesz múzeum és alkotási központ." A Beaubourg-palota ma Pompidou nevét viseli, de megnyitásának napját ő már nem élhette meg.
1977. január 31-én a három évvel korábban elhunyt Pompidou utóda, Valéry Giscard d"Estaing elnök avatta fel és a szerdai évfordulón Jacques Chirac, a mai államfő méltatja majd az intézményt.
Ma a Beaubourg-központ új kihívásokkal néz szembe, nevezetesen a művészeti világ globalizálódásával: Bruno Racine ezért azt tervezi, hogy a központból "kirajzanak" a mintájára másutt létrehozandó fiókintézmények.
Az első ezek közül Metz városában, Kelet-Franciaországban épül fel, alapkövét 2006 novemberében helyezték el és 2008-ban adják át. Sanghajban, Kínában is létrejön egy - kínai tulajdonú - fiókintézmény, amelynek a Beaubourg lesz az üzemeltetője és programszervezője: Párizsból küld majd gyűjteményeket és ide külön szervez majd kiállításokat kínai vagy nyugati alkotók műveiből.
Ami a gyűjteményeket illeti, a Beaubourg birtokában 58 ezer műalkotás van, ebből kétezer van egyidejüleg kiállítva és évente háromezret kölcsönöz.
A költségvetés problémáit a Pompidou-központ elsősorban a mecenatúra fejlesztésével próbálja megoldani. A Beaubourg-palota költséges épület: 9800 négyzetméternyi üvegfelületet, 25 felvonót kell karbantartani a földalatti szintekkel együtt tízszintes, 105 ezer négyzetméteres épületben. Csak a karbantartás az intézmény évi 100 millió eurós (csaknem 26 milliárd forint) költségvetésének egyötödét emészti fel.
"Amikor egy prototípust akarunk tartósan működtetni, az többe kerül, mint egy szabványos terméké" - magyarázta az AFP-nek Bruno Racine.
A vörös, zöld és kék csövekkel behálózott épületet, amelyre az előtte kialakított térről kitűnő rálátás nyílik, sokan csak "az olajfinomító", vagy "gázgyár" néven emlegetik, mások csak Beaubourg-palotának nevezik, a hely alapján. Kezdettől fogva valóságos kulturális nagyüzemként működik, amelyet naponta diákok, zenebarátok, mozirajongók, turisták, gyerekek és felnőttek ezrei keresnek fel.
Felépítését Georges Pompidou néhai francia elnök kezdeményezte, aki kijelentette: "Szenvedélyes vágyam, hogy Párizs olyan kulturális intézményt teremtsen, amely egyszerre lesz múzeum és alkotási központ." A Beaubourg-palota ma Pompidou nevét viseli, de megnyitásának napját ő már nem élhette meg.
1977. január 31-én a három évvel korábban elhunyt Pompidou utóda, Valéry Giscard d"Estaing elnök avatta fel és a szerdai évfordulón Jacques Chirac, a mai államfő méltatja majd az intézményt.
Ma a Beaubourg-központ új kihívásokkal néz szembe, nevezetesen a művészeti világ globalizálódásával: Bruno Racine ezért azt tervezi, hogy a központból "kirajzanak" a mintájára másutt létrehozandó fiókintézmények.
Az első ezek közül Metz városában, Kelet-Franciaországban épül fel, alapkövét 2006 novemberében helyezték el és 2008-ban adják át. Sanghajban, Kínában is létrejön egy - kínai tulajdonú - fiókintézmény, amelynek a Beaubourg lesz az üzemeltetője és programszervezője: Párizsból küld majd gyűjteményeket és ide külön szervez majd kiállításokat kínai vagy nyugati alkotók műveiből.
Ami a gyűjteményeket illeti, a Beaubourg birtokában 58 ezer műalkotás van, ebből kétezer van egyidejüleg kiállítva és évente háromezret kölcsönöz.
A költségvetés problémáit a Pompidou-központ elsősorban a mecenatúra fejlesztésével próbálja megoldani. A Beaubourg-palota költséges épület: 9800 négyzetméternyi üvegfelületet, 25 felvonót kell karbantartani a földalatti szintekkel együtt tízszintes, 105 ezer négyzetméteres épületben. Csak a karbantartás az intézmény évi 100 millió eurós (csaknem 26 milliárd forint) költségvetésének egyötödét emészti fel.
"Amikor egy prototípust akarunk tartósan működtetni, az többe kerül, mint egy szabványos terméké" - magyarázta az AFP-nek Bruno Racine.
