Harmóniát és belső szépséget sugároz a japán művészet - hangsúlyozta Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója a megnyitó beszédében, utalva arra, hogy a XIX. században két neves magyar gyűjtő is jelentős kelet-ázsiai kollekciót épített: Xantus János etnológus anyaga alapozta meg a mai Néprajzi Múzeum gyűjteményét, Hopp Ferenc magángyűjteménye pedig a nevét viselő kelet-ázsiai művészeti múzeum létrehozásához szolgált alapul.
A BTM kiállításán a kimonótípusok széles skáláját tekinthetik meg az érdeklődők: a többi között Komon, Haori, Yúzen, Jyuban és Uchikake látható a különböző öltözködési kiegészítők mellett, úgy mint tabi (fehér egyujjas zokni), obi jime (obit körbefogó zsinór), legyezők és geta (emelt talpú faszandál). A "monarchiabeli" női öltözetet három, XIX. századi ruha képviseli, a hozzájuk korban illő kiegészítők, egyebek mellett kesztyűk, napernyők, főkötő, cipők teszik teljessé a képet.
A BTM Újkori Várostörténeti Osztályának Textilgyűjteményéből választott ruhák mellett az európai XIX. századi női öltözeteket a korabeli Collection Geszler divatlap válogatása mutatja be a falakon kifüggesztett képeken, a japán kimonógyűjteményt pedig Geszler Mária keramikus és gyűjtő jóvoltából tekintheti meg a közönség.
A kimonó hagyományos japán női viselet, ujjával egybeszabott, bokáig érő, díszes övvel, az obival összefogott bő köntös, amely férfi és női viselet is lehet. A kimonók színei az évszakok változásához idomulnak, és sok esetben meghatározzák a viselőjének családi állapotát is. Több mint 200 szabályt alkottak meg arra, hogy mikor milyen színeket milyen más színekkel lehet kombinálni - tudhatja meg a látogató a tárlatot kísérő szövegeket böngészve.
A szeptember 7-ig látogatható, öltözködéskultúrát bemutató kiállítás a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 140., újrafelvételének 50. évfordulójával kapcsolatos ünnepségsorozat része.
