Ez az első alkalom, hogy Vaszary János kaposvári születésű festőművész növendékének pályája egészét átfogó munkáit láthatja a nagyközönség, köztük olyan festményeket és grafikákat, amelyeket korábban sehol sem mutattak be. A tárlatra az Antal-Lusztig-gyűjtemény tulajdonosa, Antal Péter debreceni műgyűjtő az Anna Margit-kollekcióból 74 műalkotást kölcsönzött a kaposvári képtárnak.
Anna Margit (eredeti neve: Sicherman Margit) munkásságára kezdetben a francia iskola, elsősorban Bonnard hatott. Mesterének is vallott első férjével, Ámos Imrével 1937-ben Párizsban járt, ahol találkoztak Marc Chagall-lal, akinek biztatása a későbbiekben is sok nehézségen átsegítette. A háború után az Európai Iskola alapító tagja lett, majd annak betiltását követően, formalista művészként megbélyegezve, kiszorult a művészeti életből. Hosszú hallgatás után, 1968-ban egyéni kiállítást rendezhetett az Ernst Múzeumban.
Művészetét a hetvenes években, a modernizmus hivatalos megítélésének változásával kezdték elfogadni. A modern művészet "szalonképessé válásával" lett Anna Margit tiltott, majd tűrt művészből elfogadott művész. Figyelme a népi iparművészet, a vásári portékák, a vallásos képecskék, a babák, a giccs felé fordult. A szürreális és expresszív látásmód egyaránt jellemzi munkáit.
Anna Margit sajátos stílusa a pályája során sokat változott, de mindvégig megőrizte a rá jellemző, gyengéden groteszk látásmódot, egyfajta expresszivitást és szürrealitást. Művészetének emblematikus jelképei - a bábu, a bohóc, a marionett, a maszk - mindvégig jelen vannak. Élete végén, harminc évvel a második világháború borzalma után szabadult fel benne a holokauszt traumája, ekkor kezdte megfesteni az emlékeit, szenvedését és gyászát.
Gazdag életművet hagyott hátra, amelyben a XX. század számos stílusirányzatának metamorfózisa valósult meg. A kiállítás - amely a május 21-én kezdődő Festők városa hangulatfesztivál kiemelkedő művészeti eseménye lesz - július 26-ig tekinthető meg.
