A Budapesten született Prinner Anna copfos lányként 1927-ben érkezett Párizsba, ahol műveinek nagy részét alkotta, s nem sokkal halála előtt Antonina néven került kórházba. A fennmaradt fotók és anekdoták alapján ugyanakkor Franciaországban férfiként öltözködött, egyik legjobb barátja, Pablo Picasso csak Monsieur Madame-nak szólította, s a művészettörténet is Antonként tartja számon - írta róla egy tavalyi franciaországi kiállítás kapcsán a Le Monde című párizsi napilap.
Az Ernst Múzeum tárlatának ismertetője szerint Anton Prinner eredetileg festőnek indult, Budapesten Rudnay Gyula és Vaszary János tanítványa volt, Franciaországban és a nemzetközi porondon legnagyobb sikereit mégis szobraival érte el.
A metszetkészítés technikáit ugyancsak elsajátította a nemzetközi hírű Atelier 17 grafikai műhelyben, és egy sajátos klisékészítési eljárást is bevezetett, amelyet papírgravírozásnak nevezett el. Az egyiptomi Halottak könyvéhez és az Apokalipszis könyvéhez készített transzcendens illusztrációit a Francia Nemzeti Könyvtárban őrzik.
Az 1983-ban, nyolcvanegy évesen elhunyt magyar származású művészt mély barátság fűzte Picassóhoz. Könyveihez Antonin Artaud francia költő, író, színházi rendező írt ajánlást, Robert Capa magyar származású fotográfus pedig az ő fürdőszobájában hívta elő a spanyol polgárháborúban készült képeit.
Anton Prinner Párizs után Vallauris-ba költözött, s ott elsősorban kerámiák készítésével foglalkozott. Több tárlata nyílt Párizsban a II. világháború előtt és után, 1938-ban kiállított a budapesti Tamás Galériában, és szerepelt az 1970-es években rendezett, franciaországi magyar művészeket bemutató műcsarnoki tárlaton is. Munkássága ennek ellenére szinte teljesen ismeretlen a magyar közönség előtt.
A kiállításon szereplő alkotások közül kétszázötven érkezett Franciaországból, ezek szobrok, nagyobb részben pedig a művész sajátos eljárásával készített metszetek. Magyarországi gyűjtők tíz műalkotást kölcsönöztek az Ernst Múzeum Anton Prinner-tárlatára, amely május 23-ig tart nyitva.
