Az 1950-ben született Dömötör Mihály tizenhét éves kora óta foglalkozik fotózással, s lassan harminc éve rögzíti filmre/lemezre a szegedi Móra Ferenc Múzeum műtárgyait. Ez a nem mindennapi foglalkozás látszólag meglehetősen kötött, hiszen szigorú szabályok szerint működik, amit csak nagyfokú alázattal lehet teljesíteni. Ő azt vallja, hogy valójában a tárgyak "portréját" kell elkészítenie, azaz a legelőnyösebb módon kell láttatni azokat, ami elsősorban a beállításon és a világításon múlik.
"A szabadságot és az alkotás lehetőségét számomra a tárgyak másodlagos jelentésének végiggondolása és képi megjelenítése adja, az árnyképek fotózása pedig tovább mélyíti az absztrakció lehetőségeit"- írja a meghívóban.
A szabad alkotómunka eredményeinek bemutatására a debreceni tárlat azonban csak egy lehetőség a sok közül Dömötör számára, mert állandó résztvevője a hódmezővásárhelyi fotó-szimpóziumnak, tavaly pedig kötete jelent meg "Az 56-os forradalom Csongrád megyei hősei" címen, amelyben példaképéhez, Plohn Józsefhez hasonlóan - ő a 48-as öreg honvédekről készített sorozatot - '56-os idős túlélőket ültetett fényképezőgépe elé.
Debreceni kiállításán új, témáiról esszé-szerűen elmélkedő sorozatait mutatja be, melyek elsődleges főszereplője a fény-árnyék ugyan, ám alóluk sokat megélt tárgyak körvonalai és emberi helyzetek sziluettjei sejlenek elő.
A kiállítás április 25-ig látható a debreceni Élettudományi Galériában.
