Barlach és Kollwitz közös kiállítása Bécsben

Képző

(MTI) - "Egyiküket sem érdekelte a polgári világ" - mondta Rudolf Leopold, a múzeum igazgatója és kurátora. Kifejtette, hogy a szegények és a munkások típusát csodálták. A képek a "magányosak", a "dühösek", és a "reszkető öregek" kategóriában szűk utcácskákba elrendezve tűnnek fel a nem mindennapi kiállításon. A "Barlach sugárutat", amely kicsi és sötét szobrokkal van telezsúfolva, mint egy keresztutca, Gustav Peichl neves osztrák építész rendezte be, aki Barlach régi tisztelőjeként nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy felkérték a kiállítás megtervezésére.

 

Barlach 1906-os oroszországi útja során alakította ki expresszionizmus formálta stílusát. Műveiben az orosz embereket, a munkásokat akarta megmutatni, a pillanatot, amikor halálra fagynak, a magányt, a koldus kézmozdulatát, vagy éppen a mindennapi életet. A Bertolt Brechtet is megihlető művésznek a mostani kiállításon megtekinthető leghíresebb darabja az 1926-ban készült A viszontlátás, amely Krisztus és Tamás találkozását ábrázolja.

 
Barlach a művészet révén kötött szoros barátságot Käthe Kollwitzcal, csodálta munkáit. Barlach meg is ihlette a művésznőt, baloldaliságuk miatt azonban mindketten sokat szenvedtek a nemzetiszocialista Németországban. Mindkettőjük kiállítását betiltották, egyikük sem érte meg a náci uralom végét. Kollwitz - nem utolsó sorban háborús halott fia miatt - mereven elutasította az erőszakot, Pieta címet viselő munkája éppen az erőszak felfoghatatlanságának állít emléket.
 
A két művész ritka kiállítása május 25-ig tekinthető meg az osztrák fővárosban.