Úgy is fogalmazhatnánk, hogy Szöllősi nem a képet festi meg, hanem annak mögöttesét. Finom erezetű frottázzsal borít egy fehér vásznat, mintha az ókori Egyiptom mumifikáló papjai csomagolnák az isteni uralkodó testét pamutcsíkokba, a széles sávok ismétlődő ritmusokban fedik át egymást, közöttük itt-ott kibukkan egy fedetlen felület. Szinte látjuk a gyakorlott kezeket, amint föltekerik a balzsamokkal kezelt testre a finom gyolcsot. A lényeg azonban nem a szürke sávok bonyolult struktúrája, hanem amit elrejtenek: az átlényegülésre váró anyag. Máskor fehérrel borítja le a fekete első réteget, vagy feketét visz föl a nyomaiban még fölfedezhető kék alapra. A képszélek felé haladva a takarás fölfeslik és megmutatkozik az eredeti, néha ki is ül a keretre, ott egészen tiszta, fedett színekkel megmutatkozik, míg a kép középpontja felé haladva egyre jobban elvész, elfedi a legfelső réteg.
Szöllősinél ez a kép titka: a nem látható, az elfedett, a mögöttes. Úgy sejtjük, mindegyik festmény azért keletkezett, hogy egy másikat elrejtsen. A felületen burjánzó vonalak, a vastagon felvitt festék, ami néhol külön életet él, valósággal megszaggatja a vásznat ? csak nem negatív sebet ejt rajta, hanem kidudorodó vart képez a sérülés helyén ?, a szürke tónusok alatt jelzésszerűen megjelenő sárga vagy rózsaszín egy valaha élt másik képről árulkodik. Arról, amit itt és most rejtegetni kell, védeni, óvni, becsomagolni és ezáltal életben tartani.
Ezen a ponton a vásznakat már portréknak, tájképeknek, zsánereknek látjuk. Belemerülünk a felület kavargásába, a szürkék komorságába, és vizuális képzeletünk meglátja mögöttük az eleven, kirobbanó, színes valóságot. Azt a világot, ahol szintén inkább az absztrakció uralkodik, akárcsak a látható felületeken, de azokkal ellentétben egyértelműen életről, szépségről szól. Platón barlang-hasonlatának kétféle létsíkja itt egymásra vetül, az emberi érzékelés által megtapasztalható valóság elfedi a másikat, a nagyszerűt, az igazit: az ideák síkját. Szöllősi konzekvens képi logikája meditációra hívja a nézőt és feltárja előtte a klasszikus filozófia eme alaptételét ? de csak ha fizikailag is, lelkében is közelebb hajol és hajlandó fölfedezni a vásznak titkát.
