(MTI) - A főigazgató-helyettes beszámolt arról, hogy a rekonstrukció 1994-ben indult és négy jelentősebb ütemben zajlott: 1996-ig csak apró lépések történtek, akkor azonban felgyorsultak a munkálatok, amelyek az épület egészére kiterjedtek. Hangsúlyozta: a múzeum a felújítás idején mindvégig nyitva tartott.
Rezi Kató Gábor hozzátette: tudomása szerint tizenkét év alatt összesen mintegy tízmilliárd forintot fordított az állam a Magyar Nemzeti Múzeum rekonstrukciójára.
A legfontosabb cél az volt, hogy az eredeti épület modern környezetbe kerüljön, amely egyrészt alkalmas a látogatók fogadására, másrészt a leletek tárolására, a tudományos munka kiszolgálására.
Rezi Kató Gábor tájékoztatása szerint a látványos változást jelentő rekonstrukció magában foglalta a homlokzat, a tetőszerkezet és a lépcsősor felújítását. Emellett belsőépítészeti, épületgépészeti és biztonságtechnikai fejlesztések is történtek, így például szarkofágok szállítására is alkalmas teherlifteket és klimatizált helyiségeket hoztak létre. A lépcsősor régi köveinek csak körülbelül egyharmada maradhatott meg, a többit kicserélték.
Elmondta, hogy a felújítás a hasznos alapterület növekedését is eredményezte, hiszen az átalakított felső padlásrészben régészeti raktárat helyeztek el, és a korszerűsített pincehelyiségekben is műhelyeket, tárolókat hoztak létre.
A második emeleten egy körülbelül kilencszáz négyzetméteres teret alakítottak ki, amely a felújítás előtt már csak a Magyar Természettudományi Múzeum raktárainak és kutatóhelyiségeknek adott helyet, ezután pedig időszaki kiállítások helyszíne lesz.
Az ünnepélyes átadás december közepén lesz, amikor egy nagy képzőművészeti tárlat nyílik ezen a helyen - fűzte hozzá a főigazgató-helyettes, aki további részleteket egyelőre nem mondott a majdani bemutatóról.
Rezi Kató Gábor fontosnak nevezte, hogy minél előbb felújítsák a múzeum kertjét is, amelynek egy részén jelenleg autók parkolnak; valódi kertet alakítanának ki játszótérrel, térvilágítással.
A raktározás kapcsán szólt arról, hogy modern kőtár kialakítását tervezik Nagytétényben, ahol az intézmény munkatársai évek óta kutatásokat végeznek.
A főigazgató-helyettes a rekonstrukciót illetően kiemelte: nem gondolják azt, hogy egy lezárt folyamatról lenne szó, további fejlesztést képzelnek el, európai uniós források felhasználásával.
Tájékoztatása szerint a terveket hét évre szóló, 2006-tól érvényes fejlesztési programjukban rögzítették, ebben részletesen foglalkoznak az esztergomi, a visegrádi és a sárospataki kiállítóhelyekkel is.
A Magyar Nemzeti Múzeum tervei között szerepel például egy látványlift kiépítése, a déli udvari részt pedig szeretnék lefedni, ez a tér különböző rendezvények, így például koncertek helyszíne lehetne. Megújítanák a kertben álló kis kertészházat is, növelnék továbbá alapterületét, így az akár kávéház kialakítására is alkalmassá válna.
Rezi Kató Gábor megemlítette, hogy a tervek szerint a Bródy Sándor utcai részen mélygarázst hoznak létre, amelynek kialakítása a múzeum működését nem befolyásolja majd.
