(MTI) - Szécsény közelében, a nógrádi dombok között megbúvó Dolány volt Benczúr Gyula utolsó lakhelye, amelyet Mikszáth Kálmán biztatására választott. Az ott élő emberek annyira megkedvelték a festőművészt, hogy halála után hét évvel, 1927-ben tiszteletük jeléül Dolányt Benczúrfalvára keresztelték. Benczúrnak ott van az erdőben a síremléke, amelyet a PAN Alapítvány gondozásba vett és az évfordulókon koszorúzási ünnepséget rendez.
Lipthay Erzsébet, az alapítvány társelnöke elmondta: a Pan 2000-ben hozta létre a Benczúr Gyula Művészeti Akadémiát azzal a céllal, hogy a magyar kulturális örökség egyik kiemelkedő képviselőjének emlékét ápolja, megállítsa az elhanyagolt Benczúr-kúria további pusztulását, és felhívja a figyelmet a természet és a művészet kapcsolatára.
Másfél évtizede szeretnék elérni, hogy a romló állagú ház körüli tulajdoni viták rendeződjenek, hogy Benczúrfalván konferenciákat tartsanak, művésztelepet működtessenek. Lipthay Erzsébet példaként említette a Rubens-házat Antwerpenben, ahol hosszú sorok kígyóznak a nagy festő háza előtt, vagy a nagybányai művésztelepet, ahová Hollósi Simon egész festőosztályát elvitte Münchenből, és a helyi vezetők támogatásával Nagybánya híres festőkolónia lett.
A péntek délelőtti benczúrfalvai megemlékezésen Bellák Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást Benczúrról, akiről több tanulmánya és önálló kötete is megjelent. Lőrincz Gézáné nyugalmazott tanár Mikszáth és Benczúr levelezéséről, valamint olyan dokumentumokról fog beszámolni, amelyeket még soha nem publikáltak. Az évfordulóra egy olyan emléklapot adnak ki, amely Mikszáth Kálmánt ábrázolja: Benczúr két Mikszáth-festménye közül az egyiket, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban őriznek; a másik a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában van.
A megemlékezést Becsó Zsolt, a Nógrád megyei Közgyűlés elnöke nyitja meg, eljönnek a Benczúr leszármazottak, köztük Ürmössy Gábor és György, de a szlovákiai Fülekről és Erdélyből, Nagybányáról is várnak vendégeket.
