Át kell kelni a hegyeken. (...) S ott, a hegyek közé bújva, a Tatros mentén egy csodavilágot találunk. Csoda, mert megőrizte azt a világot, ahonnan mi is jövünk. (...) Persze tudjuk, hogy a huszadik század minden nyomorúsága kellett ahhoz, hogy ez a világ ilyen érintetlen maradjon. De a lényeg, hogy ez a közösség mégis megőrzött valamit, amire mindannyiunknak szüksége van. Antal Imre művészetében ezeket az értékeket találjuk meg. Művészete mégsem pusztán archaikus. A szülőföld szeretetét és értékeit úgy mutatja meg, hogy azt a ma embere is értse. Így érzékelteti az utat, ahogy a múlt kincsestárát át lehet menteni a jövőbe. Antal Imre élete egy kicsit Tamási Áron Ábeljének története. Hiszen Antal elment, hogy "megismerje a világot". Tanult az erdélyi városok képzőművészeti műhelyeiben, kezdetektől fogva ott van a Makói Művésztelepen. Művészete sokat formálódott, érett ezeken az iskolákon. De Antal Imre tudja, hogy "azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne". Számára ez az otthon a Gyimesek világa. A hegyek, a völgyek, a házak, az emberek. Az a világ, amelyet mi, nagyvárosi emberek elvesztettünk. Elvesztettünk és mégis vágyódunk utána, mert sokkal emberibb, mint a mi világunk. Antal Imre ezt a világot mutatja meg nekünk. Képei hívnak, hogy menjünk el, és mi is ismerjük meg a csodát. Hiszen csak át kell kelni a hegyeken. - Németh Zsolt Antal Imre festőművész fontosabb életrajzi adatai: 1944. február 24-én született Gyimesfelsőlokon 1957-1962 a marosvásárhelyi Művészeti Líceum növendéke 1964-1966 a csíkszeredai népművészeti szövetkezet tervező keramikusa 1967-1968 a csíkszeredai Székely Múzeum munkatársa 1968-1986 szülőfaluja és a környék iskoláiban rajztanárkodik, tanítványai több romániai és nemzetközi gyermekrajz-verseny kitüntetettjei (UNESCO-pályázat, Nemzetközi Grafikai Biennálé, stb.) 1987 óta kizárólag alkotótevékenységből és gazdálkodásból tartja fenn magát és családját A kiállítás megtekinthető: 2005. szeptember 24. - október 09. Nyitva tartás: hétfő kivételével 10-18 óra között
