Tagadhatatlan, hogy az összehasonlításban a textiltervezők maradtak alul. Az öltözékek terén kevés érdekes ötlet született, és azok megvalósítása sem igazán meggyőző. Hagyományos technikák vagy motívumok átvitele, újraértelmezése az évtized szinte kötelező iránya, ebben jószerivel csak Nagy Krisztina halasi csipkemotívumokkal nyomott tülljei sikerültek maradéktalanul: a stilizált állatfigurákkal, a domborodó nyomással igazi kortárs textillé lett a míves kézi csipke világa. A legeredetibb textilmunka Söptei Eszter hangelnyelő textil-fa szőttese, ami geometrikus szerkezetével és plasztikus felületi gazdagságával az egész idei mezőny fölé nő.
A tárgyalkotóknál már több izgalmas téma merült föl, de több a közhely, az olcsó, nyilvánvaló utánlövés is. Ilyen például Boldog Anita úszó betonülőkéje, de még ennél is kínosabb Szabó Ádám Csaba fallikus kerámia-plasztikája, ami már harminc éve sem jelentett volna nóvumot. Kevés az elmélyült gondolati háttér, a legtöbb munka nem jól definiálja a felvállalt problémakört. Balázs Mariann mobil úrvacsora-készlete mindenestül nélkülözi a szakralitást, Csernák Janka hordozható étkező- és ételhordó szettje inkább finomkodó, mint eredeti, az évszázadok óta jól működő japán előkép sokkal korszerűbb, mint amit itt látunk. Szalai Veronika gyorsan lebomló, lángálló sírmécses-tartója anyag és funkció jó párosításának tűnik, de a megformálása letisztult helyett inkább unalmas.
|
|
| Ispánovits Andrea munkája |
A nyitottabb gondolkodású tervezők némelyike látványos irányt választott. Lágy és kemény anyagokat kombinálva hozta létre Mónus Kata hibrid bútorait, melyeknek formagazdagsága, a fonal és a fa szellemes egymásba fűzése, a rugalmas és szilárd testek összekapcsolódásából származó flexibilitás a bútor új fogalma felé indul. Szabó Anita üveg emléktábláján a maratott betűk, az alig sejthető rajzolat és a véletlenszerű rendben kibuggyanó nagyítólencsék az emlékezet mélyrétegeit mozgósítják, jelszerűsége stílusos és jó arányérzékről tanúskodik. Vallus Veronika ballagási ékszerszettje finoman közelíti a szülők és a tizenévesek ízlésvilágát, jól ráérez a felnőtté válás stílusban kifejezhető tartalmaira. Udvari Márta tűzhelye a meghitt családi vagy baráti együttlét szobai kelléke, központja, mint egykor a paraszti háztartás tűzhelye. Gömbölyded teste és a belőle áradó fényhatások élménnyé teszik a főzést, a grillezést, az egészségőrző párologtatást.
Egyedül Koller Júlia egyszerű anyagokból készített, de sokféle ötletet egyesítő együttesét jellemzi igazi szociális érzékenység: papírboltban kapható színes lapokból, gallyakból, csokipapírból készített, látványos sportdíj-együttesét bármelyik pedagógus fillérekből előállítja. Szintén gyerekszemhez igazodó, de tervezői felelősséggel átgondolt mű Antal Saroltának egy óvoda homlokzatára szánt kerámia-kompozíciója.
Mindezek ellenére az idei felhozatal az utóbbi évek mélypontjának tűnik. Sem az anyag lehetőségeinek megismerése, sem a mindennapok tárgyszükségletének alapos átgondolása nem indította a tervezőket arra, hogy komolyan vegyék a szakmai kihívásokat.
