"Kész a leltár" - s ahelyett, hogy megkönnyebbülnék a jól végzett munka után, inkább egyfajta szomorúságot érzek. Hiányozni fog a felfedezés öröme, amikor valami olyan alkotást találtunk, amelynek újszerűsége, bravúros technikai megoldása vagy mély gondolatisága mindkettőnket hatása alá vont. De legfőképpen az Évával együtt töltött hosszú órák fognak hiányozni, a meghitt beszélgetések, azok a történetek, a felidézett események, amelyek egy-egy kép kapcsán hirtelen újra felelevenedtek, s én, a hallgató is úgy éltem át, mintha személyesen jelen lettem volna. Egy nagyszerű embert ismertem meg Witz Évában, aki saját művészi tevékenységét - jelmeztervezőként dolgozott évtizedeken keresztül - mindig alárendelte Drégely László művészi pályafutásának. Drégely életében és halála után - talán még nagyobb elszántsággal - is azért küzdött , hogy a festő, szobrász, grafikus és díszlettervező férjének alkotásait minél többen ismerjék és szeressék meg, s az alkotások az őket megilleto méltó helyükre kerüljenek - mind tárgyi valójukban, mind pedig képletesen is: a magyar képzőművészet történetében. Nagyon köszönöm Witz Évának közös munkánkat, érzésekben, ismeretekben nagyon sokat gazdagodtam általa. Köszönetet szeretnék mondani Radnai Józsefnek is, akinek lelkes közreműködése nélkül nem létezne a Drégely László Gyűjtemény, mint a Magyar Alumíniumipari Múzeum (Székesfehérvár) állandó kiállítása. Az ő kitartó lelkes gyűjtő munkájának az eredménye a Drégely László Archivum, amelyben a művész munkásságával kapcsolatos adatok, dokumentumok szerepelnek. Radnai József válogatta az Archivumból a grafikai kiállításhoz csatolt, s Drégely Lászlóról szóló dokumentumokat. Végül, de nem utolsó sorban szeretnék köszönetet mondani Marsó Dianának, aki egyik ötletadója volt a Drégely kiállításoknak, és aki a kiállítások anyagának összeállításában is segédkezett. Németh Lajos művészettörténészt szeretném idézni, aki Drégely László István király Múzeumbeli , 1986-os kiállítás megnyitóját az alábbi szavakkal zárta: "Megérdemli, hogy időnként 'újra felfedezzük', hiszen a negyedszázad már életművet jelöl." Remélem, hogy ez a három virtuális tárlat hozzásegít Drégely művészetének "újra felfedezéséhez". - Gábor Ágnes DRÉGELY LÁSZLÓ 1932-1990 Festő és díszlettervező, a Magyar Iparművészeti Főiskolát 1953-ban végezte el. Mesterei: Bálint Endre, Gadányi Jenő és Litkei József voltak. Díszlettervezőként kezdett dolgozni, 1958-78 között a Magyar Televízió alkalmazásában állt, de emellett több budapesti színház és a film részére készített díszletterveket. Közben komoly festői és grafikai munkásságot is folytatott - szuverén kompozíció, tárgyi szimbólum- és jelrendszer kialakítása jellemezte művészetét. 1972-ben Balázs Béla díjat, 1977-ben Érdemes művész kitüntetést, 1980-ban pedig Budapestért emlékérmet kapott. Egyéni kiállítások: 1962 Derkovits Terem, Budapest 1967 Csók Galéria, Budapest 1968 Galerie L'Orangerie, La Mothe, Franciaország Chateau Larcher, Vienne, Franciaország Académie de Poitiers, Franciaország Galerie Royan, Franciaország Képcsarnok Galéria, Szeged Vígszínház, Budapest 1969 Galerie Siau, Amsterdam Derkovits Terem, Budapest 1970 Hazafias Népfront Kiállítóterme, Budapest 1971 Galerie de Saxe, Paris Galerie Eve, La Rochelle, Franciaország Galerie Siau, Amsterdam 1972 Május 1. Mozi, Budapest Galerie RWAG, Dortmund, NSZK Hellweg Museum, Unna, NSZK 1973 Uitz Terem, Dunaújváros Charlottenborg, Koppenhága Galerie Siau, Amsterdam Alfermann Galerie, Solingen, NSZK 1974 Torhaus, Dortmund, NSZK Charlottenborg, Koppenhága Hellweg Museum, Unna, NSZK Helikon Galéria, Budapest Kunstforening, Riso, Dánia 1975 Gallery Noth, Montreal, Kanada 1976 Fészek Klub, Budapest 1977 Muvelodési Ház, Dunaújváros Rátkai Márton Klub, Budapest Kuny Domokos Múzeum, Tata 1978 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Velencei Galéria, Velence Városi Kiállítóterem, Kazincbarcika Művelődési Ház, Csákvár Foldes Gallery, Baie d'Urfé, Kanada Mednyánszky Terem, Budapest 1979 Magyar Intézet, Prága KKI Kiállítóterme, Budapest Magyar Kultúra Háza, Wroczlaw, Lengyelország Magyar Intézet, Varsó Kultúrház, Kiskunhalas, 1980 Thomson Gallery, Mississanga, Kanada József Attila Színház, Budapest 1981 Stadthalle, Schwalbach, NSZK Stadthalle, Bad Homburg, NSZK 1982 Uitz Terem, Dunaújváros 1984 Miskolci Galéria, Miskolc 1986 István Király Múzeum, Székesfehérvár 1992 Művelődési Ház, Pécs 1993 Művelődési Ház, Nagykanizsa 1997 Magyar Alumíniumipari Művek, Székesfehérvár 1998 Vármegye Galéria, Budapest 2001 Sziget Galéria, Budapest Az alkotások megtekinthetők a www.virtuartnet.hu címen, amely elérhető közvetlenül portálunkról is.