 |
Épp így volt ez szombaton éjjel az Iparművészeti Múzeumban is: lépcsőkön, korlátokon, nehezen megszerzett székeken ücsörögtek mindenfelé a fáradt éjszakázók, még a csarnokban felállított brit vásár sem igazán csábította őket, pedig a jóféle skót whiskytől az angol teán és porcelánokon keresztül a kozmetikumokig volt ott minden, ami brit (a női ruhák között azért válogattak néhányan, hiába, ruhából sosem elég). Többen az éjszakai múzeumi piknikezést választották, egész kényelmesen lehetett ücsörögni a műfüvön, és még egy-egy remekbe szabott art deco-darabra is egész jó kilátás nyílt a piknikszőnyegről.
 |
A hajnalig kitartók másik csoportja viszont lelkesen rótta a kiállításokat ? megnyitókon szokott ekkora tömeg lenni. Ami persze érthető, hiszen a múzeum állandó kiállítása is kincsesbánya annak, akit érdekel, milyen tárgyak veszik körül, most pedig további csemegéket is kínált a gyűjtemény. Az Art deco és modernizmus kiállítást nem elég egyszer végignézni, sokadszorra is talál az ember valami addig észre nem vett finomságot, rafinériát a kiállított bútorokon, újabb mintát, színt a kerámiákon, zseniális ötletet a tervrajzokon. A néhány napja megnyílt Művészet mindenkinek: A Victoria & Albert Museum című tárlatot látva pedig egyik kérdés jön a másik után: hogyan képes valaki ilyen aprólékos mintát festeni egy porcelánra? Hogy lehetett viselni ezt az óriási szoknyát? Miért nem látszik több ebből a tapéta-mintakönyvből? Miért nem vihetem haza ezt a japán paravánt?
