(MTI) - A Jad Hanna kibucot 1950 tavaszán hozták létre a holokausztot túlélt magyar fiatalok Izraelben. Az alapítók elkötelezett baloldalisága miatt a mártír Szenes Hannáról elnevezett hely lett a legismertebb kommunista kibuc a zsidó államban. Az alapítók között volt a művész anyai nagyanyjának húga és férje, akik századmagukkal a mai napig az egykor példaszerűen gazdálkodó kibuc területén laknak. László Gergely az elmúlt tizenöt évben háromszor látogatta meg őket, így vált a kibuc lassú átalakulásának és megszűnésének tanújává.
Az október 24-ig megtekinthető tárlat a több részből álló Jad Hanna projekt első nyilvános állomása, s magát a képekkel való munkát, a kutatói, megismerői folyamatot modellezi.
A belső tér nyolc tablóvitrinében csaknem 160 archív és a művész által készített fotó látható lekicsinyítve, szándékosan mindenfajta évszám és magyarázat nélkül. A jellegzetes portréképek mellett épületfotók, a kibuc részeit bemutató fotográfiák, a közösségi ház, sporttelep, bunker láthatók, valamint a kibuc jelen állapotáról és lakosairól készített kinagyított portrék is megtekinthetők. A művész a kibucban dolgozott, ekkor jutott hozzá egy fotóarchívumhoz, amelyet aztán saját felvételeivel egészített ki, majd a képeket kategorizálni kezdte.
A kiállítás egyfajta "casting" is, helyszínek, díszletek, karakterek, jelmezek válogatása egy, az év végére a kibucba tervezett videó forgatásához, amely az ott élő különböző közösségek, kibucnyikok, gázai telepesek, szudáni menekültek, thai vendégmunkások bevonásával készülne. A film a Jad Hanna kibuc több mint fél évszázadának kiemelt pillanatait idézné fel.
