Pécsi Józsefre külföldön 1911-ben figyeltek fel, amikor a müncheni Fényképészeti Akadémián kitüntetéssel végzett, és megkapta a legrangosabb német szakfényképészeti kitüntetést, a Dührkoop-érmet. Később további rangos elismeréssel, aranyéremmel és más díjakkal jutalmazták a szakmában egyre nagyobb hatást nyújtó tevékenységéért. Majd a Professzionális Fényképészek Nemzetközi Szövetsége V. Párizsi Kongresszusának elismerő diplomáját is megkapta. Ezt követően Londonban a Salon of Photography tiszteletbeli tagjává választották. Számtalan város tüntette ki képeiért: Göteborg 1929-ben, Bécs 1929-ben és 1934-ben, Amsterdam 1932-ben, az Iparművészeti Világkiállítást rendező Milánó 1934-ben. Itthon szintén maradandó nyomot hagyott a fotós élete és munkássága. Még 1911-ben megnyitotta első budapesti műtermét, s már fiatalon, 1913-ban a székesfőváros megbízásából létrehozta a Budapesti Iparrajziskolában az intézmény fotótagozatát, s így általa beindulhatott a szakfényképészek szervezett képzése. A Budapesti Fényképész Ipartestület alelnöke és saját szaklapjának, a Magyar Fotográfiának szerkesztője lett. Majd 1916-ban költözött abba a legendás Dorottya utca 8. szám alatti műteremlakásba, aminek enteriőrjét a kor leghíresebb belsőépítésze, Kozma Lajos tervezte. Sokfelé utazott, valódi szakértelemmel gyűjtötte a 18. századi francia bútorokat, festményeket, textileket. Elismert értője lett a műtárgyaknak is. 1930-ban megjelent Photo und Publizität című reklámkönyve. Az új stílusú fotográfia szellemében remek képeket készített, mesterként művelte az összes nemes eljárást is. Olyan neves emberek portréit készítette el, mint Bartók Béla, Kassák, Kosztolányi, Egry József, Pablo Casals, Anna Pavlova, Nizsinszkij, és a 60 éves Rákosi fotózására is őt kérték fel. A Deutsche Kunst és az angol Studio közölte munkáit. Dorottya utcai műterme az ostrom idején leégett, és amikor 1946-ban visszatért Magyarországra, már csak tárgyai, könyvtára, képei, negatívjai töredékét találta meg. Hosszú betegség után, 67 évesen halt meg. Volt műteremházán, a Dorottya utca 8. falán emléktábla őrzi nevét. Ma már rendre jelennek meg utánnyomásban könyvei, készülnek kiállításai, helye a magyar fotográfiában szilárd. A magyar reklámfotográfia legfontosabb nívódíját nevezték el róla. Egyike azon magyar fényképészeknek, akik iránt Japántól az USA-ig és Franciaországig még élő érdeklődés mutatkozik. A kiállítás helyszíne: Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház, 1065. Budapest, Nagymező utca 20. A kiállítás látható: 2006. november 10. ? december 10. Nyitva tartás: hétköznap 14-19 óra között, hétvégén és ünnepnap 11-19 óra között
