(MTI) - A CoBrA-mozgalom, amely 1948-ban alakult egy párizsi kávéházban "egy teljesen új költői festészeti módszert fejlesztett ki". A CoBrA mozaikszó: Koppenhága (Co), Brüsszel (Br) és Amszterdam (A) kezdőbetűiből áll össze, ezekből a városokból érkeztek ugyanis az alapítók, Asger Jorn, Joseph Noiret, Christian Dotremont, Constant, Corneille és Karel Appel.
A Karel Appel és társai alkotásainak szentelt Cobra Museum honlapja szerint a csoport hivatalosan csak 1951-ig működött, és csupán két nagyobb kiállítása volt, ez alatt a rövid idő alatt azonban teljesen megújította a holland modern művészetet.
A belgiumi Liege-ben született, de az Amszterdami Művészeti Akadémián végzett Corneille expresszionista alkotásaira künösen nagy hatást gyakorolt Pablo Picasso, Joan Miró és Vincent van Gogh művészete. Festményein gyakran ábrázolt nőket és - a CoBrA-alkotókra jellemző - állatokat, például macskákat és madarakat.
A csoport felbomlását követően Párizsba költözött és afrikai műalkotásokat kezdett gyűjteni. Ezek a primitív alkotások saját műveire is hatással voltak, amelyek egyre inkább a képzeletre támaszkodtak. Corneille haláláig a francia fővárosban élt, festményei megtalálhatók a Pompidou Központban is.
