Emberi történetek

Képző

A fotómunkákra jellemző pszeudo-dokumentatív jelleg és a beállított kép színpadiassága adja azt a műfajbeli szimbiózist, ami a válogatás szakmai tartalmát formázza. Olyan, a filmes szakmából ismert ál-standfotókkal van dolgunk, melyek a kiállított portrékat, utcai jeleneteket, építészeti dokumentációkat, meztelen női testkompozíciókat mind egy-egy "emberi történet" fermentumává teszik. A Ludwig Múzeumban tavaly bemutatott Henri Cartier-Bresson kiállítással ellentétben nem a "véletlen" pillanatfelvételek mesélnek, vagyis a szubjektum nem azonos a tárggyal, hanem a művész tudatos invenciója érvényesül minden egyes képen. Az elbeszélő minőség több, szériában jelentkező történetben domborodik ki. Több művésztől sikerült olyan sorozatot kapnunk a tárlat számára, mely a kinematográfiából ismert szekvencia fogalmával dolgozik. A filmben kifejezett motívumsorok ? gondolatok ? a mozgókép- és fotószekvenciák közötti párhuzam mutatja azt a formai azonosságot a leginkább -történetesen a "sor" jelenlétét ?, mely mindkét esetben a történetek elmésélésének a formai eszköze. Így az ausztrál Tracey Moffatt, a belga Marie-Jo Lafontaine, az osztrák Birgit Jürgenssen vagy az amerikai Nan Goldin művei erős narrativitással rendelkeznek. Vanessa Beecroft színháziasan megrendezett fotói a 70-es évek performansz-dokumentációira (pl. Jürgen Klauke) emlékeztetnek, ahol a különböző médiumok interaktív hatásából és a művész személyes szereplésével jött létre a kollektív tudat érzékelésének manipulált átalakítása. Beecroftnál nem a művész vállalja ezt a személyes szereplést, hanem a médiakollázs (színház-fotó) segítségével éri el a lecsupaszított lét megformálását. Vanessa Beecroft, Tracey Moffatt és Nan Goldin esetében is nagy jelentősége van a helyszín megválasztásának. A beállított felvételekből készült képsorozatok, melyek egyben és külön is történeteket mesélnek el, tényleges háttér előtt működnek, legyenek azok a szabadban (utca, sportpálya) vagy zárt térben (Solomon Guggenheim Museum, New York; Kunsthalle, Wien). Az Essl Gyűjtemény Karl-Heinz Essl, a Baumax áruházlánc tulajdonosának magángyűjteménye. Essl nemzetközi, elsősorban a 20.századi festészetre koncentráló gyűjteményének 1999-ben múzeumot is építtetett a Bécs közeli Klosterneuburgban. A kiállításon résztvevő művészek: Vanessa Beecroft, VALIE EXPORT, Nan Goldin, Andreas Gursky, Ilse Haider, Gottfried Helnwein, Birgit Jürgenssen, Marie-Jo Lafontaine,Tracey Moffatt, Thomas Ruff, Shirin Neshat, Anne & Patrick Poirier, Lois Renner, Eva Schlegel, Sean Scully, Cindy Sherman, Thomas Struth, és Rosemarie Trockel. A kiállításról megjelent katalógus a Ludwig Múzeum könyvesboltjában kapható.