Kóka Ferenc a hatvanas évek végén a progresszív "szürnaturalista" vonulatához tartozott. Festményei kezdetben a faktúra bűvöletében születtek, a szövevényes festőiség és a töredezett képi világ kaleidoszkópszerű látványt nyújtott bennük. Szorongással telt atmoszféra, a képeket átszövő, gazdagon burjánzó vegetáció, a szinte tapintható anyagszerűség szürreális víziói jellemzik műveit. Átszellemített alakjai a bernáthi figuraformálás reminiszcenciáit hordozzák . Később fény teli színvilága, derűs hangvétele, a dekorativitás felé hajló, játékos kísérletező kedve jellemezte művészetét, a amelyben cizellált finomsággal körülírt részletformáit elkomoruló, szürke tónusok uralták. A kilencvenes években készült műveken a metafizikus ihletettségű terekben megjelenő aktfiguráit a mulandóság árnyképei kísérik. Mostani kiállításán ezek a stílusjegyek mind fellelhetőek. A "Menekülők" az "Afrikai Madonna" képei, azok amelyek legerőteljesebben megjelenítik a kiszolgáltatottságot .A "Mulatozó társaság a halállal" című olaj festménye, azon érzelmileg fel nem dolgozható tényen filozofál, hogy az atombombát ledobó katonák, minden évben közös vacsorára gyűlnek össze, hogy ezt az évfordulót megünnepeljék. Az áldozatok nála asszonyok, gyerekek, akiken e mondvacsinált hősök halotti tort tartanak. Itt kapcsolódik a két kiállító művész alkata egymáshoz. Káplár Ferenc szintén az áldozatok felé fordul művészetében, de az ő szemlélete abban más, hogy ő az áldozattá válás kiváltó okát keresi. Kik, hogyan és miért tesznek ártatlan embereket áldozattá? Holokauszt című képe megdöbbentően mutatja azt a perspektívát, amelyet a Duna part felé terelt, lehajtott fejű halálraítéltek láthattak, az utca köveit, a felmagasodó rakpartot, amely mögött csak a hullámzó, halálbefogadó víz fodrozódik.. A képen, ezen kívül, csak egy elhagyott cipő látható. Tónusa szürke, és a szürke minden árnyalata fellelhető benne, így alkotva egy szomorú, kilátástalan, el nem felejthető hangulatot, amelyben a legsötétebb kor áldozatainak állít emléket. Káplár Ferenc minden korban megtalálja az ártatlan áldozatokat. A "Kínai diákok a Mennyek Palotája előtt", az 1956-os grafikái, "Csernobil" a "Challanger" festmények mind-mind az okokat keresi. Színvilágukban dús, ellentétes tónusok jellemzik e képeket. Káplár Ferenc legérdekesebb és mestereihez - Bernáth Aurél, Barcsay Jenő, Domanovszky Endre - leginkább hű festménye Kóka Ferencet ábrázolja. Összetett filozofikus mű ez, amely a tér speciális megosztásával, a színek pasztell, mégis árnyalt alkalmazásával, képes kifejezni egy hasonlóan gondolkodó művész belső filozofikus alkatát. Káplár Ferenc a festőművész, az operatőr, díszlettervező, - a vizuális kultúra művésze, aki minden kifejezési formában fontos, jeles alkotásokat teremtett. Kiállítása a Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány kiállítóhelyiségében a Visegrádi utca 6-ban tekinthető meg, minden délután 15-19 óráig. Vajda Ildikó
További cikkek ebben a rovatban
