Erzsébetet magyarországi reprezentációi alkalmával számos magyar udvarhölgy és palotahölgy vette körül. Az udvarhölgyek egy része világjáró utazásain is elkísérte, együtt élték át a kimerítő hajóutakat, gyalogoltak vele hosszú órákon át. Kik voltak ezek a hölgyek és mi mindent tudhattak Erzsébetről? Hogyan éltek, s miről mondtak le azért, hogy a királynét szolgálhassák? Gödöllőn a Hölgyek Évében június elején nyíló időszaki kiállításon ezekre a kérdésekre keresik a választ.
A királyné környezetének egyik első magyar tagja a köznemesi származású Ferenczy Ida volt, aki nagyon hamar barátnőjévé vált. Ferenczy Ida hagyatékából több eddig még soha ki nem állított tárgyat (csipkék, kesztyűk, kesztyűtartó ládika, illatszeres doboz) is bemutatnak.
Erzsébet 1863-ban férje és anyósa akarata ellenére kezdett el magyarul tanulni. A magyar hamarosan titkos nyelvvé vált közte és felolvasónője, Ferenczy Ida között. ?Idának főleg a fésüléskor és hajmosáskor kellett jelen lennie ? hogy az idő hasznosan teljék a magyar nyelvű társalgással, amit az ott lévő komornák és fodrásznők nem értettek? ? írja Brigitte Hamann. Titok, hogyan kerülhetett fel a kisnemesi származású Ferenczy Ida neve a császárnénak ajánlott arisztokrata társalkodónők listájára, de tény, hogy hamarosan Erzsébet egyik leghűségesebb barátnője, bizalmas ügyeinek kezelője lett.
Erzsébet királyné gyorsan tudatára ébredt saját szépségének, és az abban rejlő hatalomnak. Saját környezetét is szerette ennek jegyében alakítani: szolgálattevő udvarhölgyei kivétel nélkül a szép hölgyek köréből kerültek ki.
A vitrinekben elhelyezett tárgyakat szemlélve, a kiállított levelek másolatait böngészve a látogató elképzelheti, milyen is lehetett ennek a titkos, zárt udvari világnak a részese lenni.
A kiállítás helye a gödöllői kastély Rudolf-szárnya, amely nemcsak hiteles történelmi helyszín (Rudolf trónörökös és udvartartásának lakosztályai) hanem új színfolt is egyben.
