 |
A kétségek miatt a nagyközönség elől mindvégig elzárt alkotás Brummer József egykori műkereskedőtől, a Párizsban hírnevet ? később pedig New Yorkban vagyont ? szerzett egykori szegedi fiatal szobrásztól adományként érkezett 1911-ben.
1911 őszén Tömörkény István, a Városi Múzeum és Somogyi könyvtár igazgató-könyvtárnoka jegyezte be a művet a leltárkönyvbe; azonban kétsége jeléül egy kérdőjelet tüntetett fel az alkotás hátulján. A júniusban nagyszabású Munkácsy-kiállításra készülő szegedi múzeum részéről a kutatási programot Szabó Tamás főrestaurátor koordinálja. A kémiai- és fotótechnikai vizsgálatot Végvári Zsófia laborvezető irányításával a budapesti TONDO laboratórium szakemberei végzik. A kutatás célja a földrajzi keletkezési hely, a létrehozási idő, valamint a festményen használt különböző pigmentek korának meghatározása.
?A szín és festéstechnikai elemzések sok esetben alátámaszthatják, vagy kizárhatják a feltételezett alkotó szerzőségét? ? véli Szabó Tamás főrestaurátor. A vizsgálatok végeredményétől függetlenül a Móra Ferenc Múzeum vezetése elkötelezte magát, hogy a lehető legtöbb információt gyűjti be a 2009-ben 12 év után a Magyar Nemzeti Galériától visszatért Főpap című festményről. A kutatás tisztázhatja a kételyeket, az egykori tulajdonosaik által Munkácsyként elfogadott mű eredetét, sorsát és utóéletét.
