A Viltin Galéria nem csak friss volta révén említhető egy lapon a fiatalsággal: ezt támasztja alá a kortárs alkotók színe-javát az idősebb korosztálytól egészen a most végzettek generációjáig felvonultató galéria egész arculata, szellemisége, és nem utolsó sorban legújabb tárlata is.
A feszítsd ki! (így, csupa kisbetűvel) című kiállítás az egyénből kiinduló, majd a közösségi viszonyokhoz alkalmazkodó, azokba beleolvadó embert keresi, így témájában a képzőművészet egy szokatlan nyelvén szólal meg. A tárlat rendkívül színes összképe az első pillanatban beleforr az ember retinájába: a középső terem hatalmas vásznai egy sokoldalúan szivárványszerű közösséget alkotnak, a tárlat címének jegyében egymásnak feszülve, feszítve a képzőművészet belső viszonyait, ám az egymásra reflektálás mellett maga a vászon, mint alkotói felület is megjelenik. A klasszikus olaj/vászon technikán túl kuriózumszámba menő megoldással is találkozhatunk: PPP/Bakos Gábor - a Personal Press Projekt felelőse - a fehérre alapozott festővászon egyedi felhasználásával a tárlat területén elszórtan, meglepetésszerűen elhelyezett homokzsákokat és medicinlabdákat készített, amelyek használati funkciójukból szinte észrevétlenül lépnek elő műtárggyá. Azt, hogy mi minden "gyúrható" vászonból, jól demonstrálja Soós Nóra hatalmas, kerek vászonra álmodott Az óra körbejár című festménye, amelyen a színes buborékok - akárcsak a művész Buborékfújó-képein - jóval túlmutatnak az egyszerű buborékokon: festék- és tintapacák, álmok, titkolt gondolatok, délibábok és szertefoszlott remények egyszerre.
A rendkívüli színgazdagság és az erőteljes, markáns formavilág a tárlat egészére jellemző: az 1976 és 1980 között a Rózsa-presszó köréhez tartozó Koncz András ironikus konceptualizmusa egyedi színfolt a tárlat palettáján. Élénk színvilág jellemzi Szabó Klára Petra kisméretű, fotó alapú akvarelljeit is, amelyek zavarba ejtő részletgazdagságukkal vonják magukra a tekintetet. Az általa megjelenített fiatalok őszinte közelsége, kitárulkozása hasonló reakciót követel a befogadótól is. A némileg kakukktojásként aposztrofált fotós szekció, Surányi Miklós és Barakonyi Szabolcs alkotásai - bár műfajukban valóban eltérnek a tárlat átlagától - jótékonyan illeszkednek a kiállítás szabadon maradt, aprócska réseibe, ezáltal egészítve ki a kortárs "feszítés" bonyolult koordinátarendszerét. A január 17-ig megtekinthető kiállításon január 7-én 19 órától maguk a művészek tartanak rendhagyó tárlatvezetést.
