(MTI) - A tárlaton látható bronzszobrok, rajzok nagy része az embert ábrázolja különböző mozdulatokban, helyzetekben. - Nem törekszem a patetizmusra, inkább kedves iróniával, némi fanyarsággal fejezem ki gondolataimat - fogalmazott művei kapcsán Fischer György.
Kostyál László művészettörténész egyik tanulmányában úgy fogalmazott, hogy Fischer kisplasztikái olyan tulajdonságokat, hangulatokat, jelenítenek meg, amelyek sokszor csak rejtetten, de szinte mindenkiben jelen vannak.
A tárlaton bemutatott kisplasztikák nagy része női test, amiről Fischer György azt mondta, hogy számára a természetességet, a megnyugvást, a szépséget jelenti. A női alakokkal "kíméletesebben bánik", a súlyosabb gondolatokat - depressziót, tragikomikumot - más figurákkal ábrázolja. Címet csak az utolsó pillanat után ad alkotásainak, amit aztán többnyire el is felejt. Így gyakran előfordul, hogy a kiállítás előtt új nevet ad egy-egy szobornak, amelynek a következő tárlaton talán már egészen más címe lesz.
Fischer György beszélt arról is, hogy egy-egy alkalommal kőből és fából is formázott szobrot, az alkotásban azonban leginkább a mintázás ragadta meg, ezért szívesebben dolgozik bronzzal. A kőtömbből, faanyagból "vissza kell szedni az anyagot", míg a bronzból felépítheti a formákat. A tervek, vázlatok alapján először plasztillinből formázza meg a szobrot, amiből gipsznegatív és gipszpozitív készül. A bronzöntő mester a csiszolás után kiönti a szoborformát, amit aztán újra és újra csiszolni kell, míg végül eléri azt a formát, amit az alkotó ideálisnak tart. A kisplasztikák egy része homok- vagy viaszformázással készült, ami jobban visszaadja a gesztusokat.
Fischer György a műtermi alkotás mellett rajzot is oktat az Ady Művészeti Iskolában. Tárlatát - amely május 28-ig tekinthető meg Zalaegerszegen - az egykori tanítvány, a ma már Munkácsy-díjas Drabik István nyitotta meg.
