(MTI) Gránitz Miklós fotói a balassagyarmati börtönkápolna felújításának munkálatait, a börtön életét és a fogvatartottak különleges munkáját mutatja be. A társadalmi visszailleszkedést segítő egyesület és az Arttéka Művészeti Alapítvány közös pályázatot nyújtott be a norvég civil alaphoz a balassagyarmati műemlék börtönkápolna helyreállítására.
A kiállítás csütörtöki megnyitóján Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke beszédében kiemelte: Magyarország 13 628 örökségvédelem alatt álló műemléki tétele között 14 börtön szerepel. Ezek között van, amelyik pálos kolostorként kezdte és most büntetés-végrehajtási intézményként funkcionál, és van, amelyik börtönnek épült, de most múzeumként működik. Nagyon ritka, de üdvözlendő műemlékvédelmi szempontból, ha egy helyszín megőrizheti eredeti funkcióját. A balassagyarmati kápolna ezért példaértékű, hiszen a felújítás során megtartotta eredeti térszerkezetét és az eredeti funkciót állították vissza. A helyreállítási munkákban hetven fogvatartott is részt vett, így az elítéltek a freskókat festő művész alkotótársaivá válhattak ? emelte ki az elnök.
A felújított kápolna az egyházi funkciókon túl fontos kulturális szerepet is betölt a börtön életében: könyvtárként működik, valamint zenei kluboknak és író-olvasó találkozóknak is helyet biztosít.
Csóti András vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtási intézet megbízott parancsnoka köszönetet mondott a norvég alapnak a támogatásért és hangsúlyozta, nemcsak a kápolna újult meg, hanem a munkákat egy egész programcsoporttal kapcsolták össze: kulturális szakkörök és zenekar alakult, rendszeresen tartanak a megújult környezetben író-olvasó találkozókat az elítélteknek, amelynek vendégei híres költők és írók, csakúgy, mint a megnyitón is jelenlévő Jókai Anna Kossuth-díjas írónő is.
"Ezeken a képeken nem elítélteket, hanem embereket látok, akik figyelemmel és szeretettel munkát végeznek és örülnek annak, amit csinálnak. Lencsés Zsolt festőművész azt közvetítette feléjük, hogy szeressék azt amivel foglalkoznak" ? idézte fel Csóti András.
Budai István, az intézet parancsnoka elmondta, szeretnék a kápolnát megmutatni a civileknek is, ezért minden hónap utolsó hétvégéjén nyíltnapot tartanak, így a kápolnát az érdeklődők is megtekinthetik. A parancsnok hozzátette: bíznak abban, hogy munkájuk példaértékű lesz, és az ország más pontjain is születnek majd hasonló kezdeményezések.
A balassagyarmati büntetés-végrehajtási intézet, Magyarország egyik legrégebbi műemlék börtönépülete 1842-1845 között épült. Kápolnáját 1857-ben Ferenc József királyi rendelete alapján szentelték fel, fegyintézeti lelkészség 1887-től egészen 1949-ig volt Magyarországon. A kápolna ezen funkciója 2000 óta működik újra. Helyreállításával a kápolna visszanyerte korabeli formáját és funkcióját. Visszaállt az eredeti kupolás térszerkezet, ennek során restaurálták a 16 méter magas kupolát, a freskót, a könyvtár fáből készült polcokat és galériát kapott.
A tárlat a budapesti Örökség Galériában látható január 27-től március 31-ig.
