Ám a vevők főként a törzsanyagból szemezgettek, igen tudatosan. A 216 tétel több mint fele elkelt, volt licitverseny, de sokaknak sikerült alapáron megszerezniük, amit akartak.
Tizenegyszer ütöttek le százezer forint feletti összeget. És legalább ennyi volt a 85-90-95 ezer forintos leütés is. Miközben 4-5 ezer forintért is lehetett jó rajzot, plakettet venni, 20 -30 ezer forintért pedig jó festményeket. Ilyen áron vitték el Czóbel Béla, Hincz Gyula vagy Dési Huber István rézkarcát, Schubert Ernő akvarelljét, Mersits Piroska temperáit, Cora Erzsébet, Dobi Piroska, Paróczi Ágnes olajképeit.
A Képcsarnok aukcióin mindig húzó név volt Szentgyörgyi Kornélé. Most a mester három, konstruktív-dekoratív olajképét ajánlották. Az 1980 körüli Egyensúlyt 80 ezer forintról 260 ezerre licitálták, ezzel a nap legmagasabb leütését könyvelhették el. A másik két Szentgyörgyi festményt is többen pályázták meg, így 80, illetve 140 ezer forintot kellett adnia a győztes vásárlónak.
Gerzson Pált is szeretik a gyűjtők. A konkrét tájélményeket síkkompozíciókká absztraháló balatoni tájképe és a Lánchíd című vászna magasra jutott. Ez utóbbit 220 ezerért, az előbbit 110 ezer forintért vették meg. Demény Miklós dekoratív-geometrikus virágcsendélete 1976-ból, 130 ezer forintra duplázott. Háromszoros licittel 120 ezer forinton végzett Cziráki Lajos szürrealisztikus jelenete, ugyanennyit ért Szikora Tamás 1975-ös enteriőrje, 130 ezret adtak egy 1993-as Kokas Ignác tájképért, és Schéner Mihály huszáros képe 150 ezerig ment fel.
Kerényi Jenő kecses, táncoló figurájáért 160 ezer forintot adtak, és kikiáltási áron, 175 ezer forintért vitték Tóth Ernő mindössze egy példányos Mozart madara című groteszk bronzkompozícióját.
