Hamarosan befejeződik az Ozorai várkastély felújítása

Kultpol

Novemberben fejeződnek be a Tolna megyében található Ozorai várkastély belső felújításának utolsó fázisai, így a teljes beruházást a vállalt költségekkel határidőre teljesíteni tudták - felelte a Terasz érdeklődésére Schranz Istvánné, a kétezer lakost számláló község polgármestere.
Csodálatosak lettek a várkastély termei, az udvar közepén pedig egy kutat is felállítottak - mondta Schranz Istvánné. Az elmúlt két évtizedben megerősítették a belső vár tetőszerkezetét, valamint helyreállították a belső homlokzatokat is, idén pedig a torony tetőterét újították fel, és a fűtést korszerűsítették.
A munkálatok fő szempontja természetesen az volt, hogy megőrizzék az épület gótikus és barokk stílusjegyeit, így a közönség továbbra is láthatja az adott korra jellemző boltíveket, loggiákat, oszlopokat.

A mintegy 900 négyzetméter alapterületű Tolna megyei erődítményt 1416-ban kezdte el építtetni Ozorai Pipo, Zsigmond király firenzei születésű fiatal hadvezére.
A várkastély a Sió partján húzódó dombsor észak-nyugati lefutásának egyik pihenőjén, a középkori Ozora szélén épült fel Manetto Ammanatini vezető-építész, Masolino de Paricale és több szakember közreműködésével. Védelemre azonban kevésbé volt alkalmas, inkább Pipo és családja székhelyeként, birtokaként funkcionált.
Ozorai Pipo halála után a kastély a Héderváry család birtokába került, és amikor 1491-ben Miksa császár csapatai betörtek az országba, Ozorát is megszállták. 1520-ban Héderváry Ferenc átépítette az erődítményt, amely ezáltal reneszánsz részletekkel egészült ki.
Ezután ismét többször változtattak a létesítményen, 1545-ben pedig török kézre került. A törökök a várfalak előtti mély árokba földből, fából, törmelékből álló sáncot alakítottak ki. A palotaépületben törökkori javítások is találhatók. A vár a kemény ostrom után csak 1686-ban szabadult fel, ezután a 17. században a Nyáry, majd az Eszterházy család örökölte.
A kastélyt 1730 körül ismét átépítették, ekkor barokk stílusjegyekkel gazdagodott. Sokáig uradalmi börtönnek, borospincének és magtárnak használták. 1981-ben kezdődtek meg a régészeti feltárások, valamint a kastély helyreállítása.
Ozora életében két ismert, híres költő is szerepet játszott: Petőfi Sándor és Illyés Gyula, akiről a községben nemcsak iskolát neveztek el, hanem emlékére a várkastélyban tavaly május óta állandó kiállítás nyílt. Emellett Bazsonyi Arany, Tolna megyében élő kurdi festő életművéből összeállított állandó tárlat várja az érdeklődőket.
Mint azonban megtudtuk, a várkastélynak jelenleg nincs üzemeltetője, így a további hasznosítással kapcsolatban még semmi konkrétumot nem lehet tudni. Ha a munkálatok befejeződéséig nem akad üzemeltető, a tulajdonos Kincstári Vagyoni Igazgatóság pályázatot ír ki - mondta Schranz Istvánné, aki azonban reméli, hogy a várat a megyei önkormányzat működteti majd, ám a polgármester asszony úgy tudja, megfelelő anyagi fedezet hiányában nem vállalják.
A tulajdonos a működési költségekre mindenképpen támogatást nyújt, ám az nagyon szomorú lenne, ha valamilyen társmúzeumhoz, vagy intézményhez csatolnák az Ozorai várkastélyt, hogy az működtesse a továbbiakban - fájlalja Schranz Istvánné, ugyanakkor bízik abban, hogy az új üzemeltetővel közösen alakíthatják ki a vár koncepcióját.
Ha a feladatra végképp nem akad jelentkező, a kis lélekszámú község inkább elvállalja ezt a nehéz feladatot. Elképzelések azonban már most is vannak: a vidékre látogatók izgalmas fegyverkiállítást tekinthetnének meg, vagy a '48-as szabadságharc emlékét idéző tárlatra térhetnének be.
A vár udvarának befogadóképessége ugyan kicsi, azért szabadtéri előadásokat lehetne majd szervezni, emellett konferenciáknak szintén helyet biztosíthatnának a várban, ahol november 9-10-én az Illyés Gyula Országos Szavalóversenyt rendezik majd
meg. Mindezeken túl azonban érdemes ellátogatni Ozorára, mert a Dunántúl egyik legnagyobb épen maradt vára önmagában is érdekes látványosság.