(MTI) - A június 30-ig látogatható kiállítás egyik különlegessége, hogy a három teremben bemutatott 19 festmény közül az elsőben a két művész szürrealista képei együtt láthatóak, melyek közül nehéz megkülönböztetni, hogy melyik kinek az alkotása. A két belső teremben külön-külön bemutatott Hantai-, illetve Reigl-alkotások jól tükrözik, hogyan talált rá Párizsban a közös indulás után egyéni hangjára a két magyar festő.
Aude Mouton, a galéria igazgatója elmondta: az 1922-es születésű Hantai Simon és az 1923-ban Kapuváron született Reigl Judit együtt tanultak a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán, majd olaszországi kitérő után két év különbséggel, 1948-ben illetve 1950-ben telepedtek le Párizsban. Eleinte mindkettőjükre a szürrealizmus volt nagy hatással, ugyanabban a francia galériában állítottak ki, és André Breton köréhez tartoztak.
Kis idő elteltével azonban mindketten szakítottak a szürrealizmussal és különböző művészi utat választottak. Reigl a stílus egyik legfontosabb vívmányát, az automatikus írást fejlesztette tovább: munkái a psziché és a fizikum összecsapásának leképezései. Tisztán gesztusokon alapuló festészetet valósított meg: saját testét használta eszközként, kezeivel "dobta" a festéket a vászonra. Állandóan megújuló pályájának későbbi korszakaiban a művész visszatért a figuralitáshoz, de soha többé nem csatlakozott egyetlen művészi csoporthoz sem.
Hantai a hatvanas években találta ki saját festői, úgynevezett pliage-technikáját, amelynek lényege a vászon gyűrése. Ez leginkább a batikoláshoz hasonlítható. Egyik leghíresebb képe megtekinthető a tárlaton: 1960-ban készült a Mariale M.A.4 című sorozatban a Red című alkotás, amelyet másfél évvel ezelőtt 140 millió forintnak megfelelő rekordösszegért árvereztek el Párizsban. A Les Manteaux de la Vierge (A szűz köpönyegei) című sorozat egyik darabjaként ez Hantainak az egyik legelső pliage-technikával készült alkotása.
Hantai képviselte 1982-ben Franciaországot a Velencei Biennálén. Ezt követően a magyar származású festő kivonult a művészeti életből, abbahagyta az alkotást. A művész franciaországi elismertségét mutatja, hogy az egyik legjelentősebb francia művészettörténész, Georges-Didi Huberman, valamint Helene Cixous írónő könyvet jelentetett meg a közelmúltban Hantai munkásságáról. Emellett két jelentős francia filozófus, Jean-Luc Nancy és Jacques Derrida 2001-ben dolgozott Hantai Simonnal a La connaissance des textes (A szövegek ismerete) című, közösen írt és illusztrált filozófiai köteten.
