Hatalmas az érdeklődés Londonban David Hockney tájképei iránt

Képző

 

(MTI) A David Hockney: Nagyobb kép című kiállításon a festő észak-angliai, Yorkshire megyei szülőföldjének vibráló színekbe öltöztetett tájait fedezhetik fel a látogatók. Mint azt Christopher Le Brun, a londoni Királyi Művészeti Akadémia elnöke elmondta, a hatalmas érdeklődés miatt már többször is összeomlott az intézmény számítógépes rendszere.

 
Az élénk színekkel és játékossággal átitatott tárlat több mint 150 alkotást vonultat fel. Az első termek Hockney korai munkáiba engednek bepillantást, amelyeket még művészeti hallgatóként készített az 1950-es években. A szürke szín által dominált korai tájképek aztán lassacskán átadják a helyüket a vibráló színekben pompázó amerikai tájaknak.
 
A britek egyik leghíresebb kortárs művészeként számon tartott Hockney az 1960-as években intett búcsút Nagy-Britanniának a napfényes Dél-Kaliforniáért, ahol több mint harminc éven át festette a mára védjegyévé vált napsütötte úszómedencéket. Az április 9-ig futó kiállításon az 1980-as évek fotókollázsainak egy része is feltűnik.
 
A képek többségét azonban mégis azok a munkák teszik ki, amelyek azután születtek, hogy Hockney 2004-ben visszaköltözött Angliába. A művész jelenleg Bridlingtonban, egy tengerparti városban él, és a környező yorkshire-i lankákból merít ihletet.
A termek egyikét a galagonya varázslatos és rövid virágzásának szentelt képek töltik meg. A tárlat utolsó alkotásain pedig a kaliforniai Yosemite Nemzeti Park fátyolos tája és a vadvirágokkal borított yorkshire-i erdő kel életre. Az alkotói munka során Hockney éppoly szívesen nyúlt az iPadje, mint az olajfestékei után: néhány kép a művész táblagépén született és nyomtatott formában került a kiállításra.
 
A különböző médiumok keveredésének jegyében készült egy videosorozat is, amelyet kilenc darab, egy helyre rögzített kamerával vettek fel, hogy az összes nézőpontot láthatóvá tegye. A brit főváros után a kiállítást májustól szeptemberig a bilbaói Guggenheim Múzeumban, októbertől jövő év februárjáig pedig a kölni Ludwig Múzeumban nézhetik meg az érdeklődők.