(MTI) - "Az emberiség évezredek óta él együtt a prostitúcióval, de koronként változtak a szexuális szokások, így más és más volt az örömlányok társadalmi szerepe. Egészen más volt az ókori Athénban egy hetéra rangja, és más a kurtizán szerepe a reneszánsz korában, megint más egy örömlány helyzete a XIX. századi Magyarországon. E kérdéskör sokszínűségét szeretné bemutatni a Semmelweis Orvostudományi Múzeum a Múzeumok éjszakáján a három tervezett előadás keretében" - mondta Varga Benedek, a múzeum igazgatója; az orvostörténész előadásában Veronica Franco velencei kurtizán életéről beszél szombaton.
Németh György, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem professzora egy athéni örömlány kalandos életútjáról tart majd előadást. "Az ókori Athénben, ahol a nő szerepét kizárólag az otthonra, a családra korlátozták, a hetérák nem egyszerű prostituáltak voltak. Műveltek voltak, társai a férfiaknak" - mondta az igazgató.
Császtvay Tünde irodalomtörténész az "éjjeli lepkevadászatról" beszél; az idei könyvfesztiválra jelent meg Bordélyvilág a történeti Magyarországon című könyve. "A könyv arról szól, miként nézett ki a budapesti prostitúció a XIX. század végén, a XX. század elején. A prostitúció szokatlan volt a város életében, hirtelen megszaporodtak az örömlányok. Ugyanez a folyamat játszódott le korábban Bécsben, valószínűleg a jelenség a metropolisszá válás velejárója volt" - fejtette ki Varga Benedek, hozzátéve: hirtelen megnőtt Budapest népessége, és igen gyorsan, mindössze 20-25 év alatt épül ki a város belső része. A fejlesztés sok munkást igényelt, akik nem mindig családostul érkeztek a székesfővárosba. "A történelmi igényességgel megírt könyv szerzője hihetetlenül gazdag anyagot válogatott össze, fantasztikusan jók az irodalmi példái, amelyek találóan jellemzik az adott kort" - hangsúlyozta az orvostörténész.
A látogatók megtekinthetik az Eleven tanulság. A kórbonctantól a patológiáig című időszaki kiállítást is. "Ez egy orvostörténeti tárlat, amely azt vizsgálja, mikor és hogyan kezdik az orvosok a szervi elváltozásokat a betegségekhez kötni. Ezeket az elváltozásokat először a szerveken vették észre, majd a szövetek, később a sejtek szintjén konstatálták a patológiát. A fejlődési folyamat 120 éves periódust ölel át. A tárlat arra világít rá, hogy a patológia nem pusztán a boncolást jelenti, hanem rengeteg szövettani mikroszkópos vizsgálattal is jár. Jelenleg ez húzóágazata a gyógyításnak, nem csupán kései megállapítása annak, hogy a beteg miben halt meg" - összegezte Varga Benedek, aki érdekességként kiemelte azt az eredeti XIX. századi boncasztalt, amely a Rókusból került a múzeumba, és amelyen Semmelweis Ignác dolgozott.
A múzeum kertjében szerelmi bájitalok és vágykeltő afrodiziákumok kóstolgatására csábítják majd a látogatókat, a rendezvényt sejtelmes arab zene kíséri.
